Tudományos munkatársunk, Benedek István új tanulmánya jelent meg Comparative European Politics (Springer Nature) D1-es besorolású nemzetközi folyóiratban. A publikáció címe: Polarizing transition? Opposition strategies and the rise of Péter Magyar and the Respect and Freedom Party (TISZA) in Hungary.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy hogyan alakultak az ellenzéki stratégiák Magyarországon 2010 után, és milyen új politikai logikát hozott magával a Tisza Párt felemelkedése egy mélyen polarizált közegben. Alapul véve a hazai politikát, egy konstruktivista–realista elemzési keretrendszert dolgoz ki annak vizsgálatára, hogy a választási autokráciák bizonytalan körülményei között hogyan érvényesülnek a rendszer politikai kihívói.  A demokratikus reziliencia, az ellenzéki stratégiák és a politikai polarizáció elméletére építve a cikk egy árnyalt fogalmi keretrendszert mutat be a demokráciát és a polarizációt ellensúlyozó stratégiák osztályozására, különös figyelmet fordítva arra, hogy az ellenzéki szereplők hogyan értelmezik környezetüket és hogyan igazítják hozzá taktikájukat.

A tanulmány empirikus alapon szembeállítja a magyar politika hagyományos ellenzékét, amely a parlamenti tiltakozás, az alkalmi rendkívüli gesztusok, valamint a kölcsönös polarizáció vagy a passzív depolarizáció stratégiáinak összefüggéstelen keverékére támaszkodott, a Magyar Péter és TISZA pártja által megnyitott új ellenzéki erővel. A kutató szerint a TISZA 2024-es felemelkedése egy töréspontot jelentett: a normákat megsértő intézményi kihívás, a tömeges mozgósítás és a transzformatív repolarizáció révén olyan átfogó koalíciót épített ki, amely megingatta a rendszer stabilitását. Ez az áttörés azonban heves ellenreakciót váltott ki, mivel a kormány fokozta az „áruló” narratíváját Magyarral szemben. A hazai eset bemutatja a normákat megsértő kihívó transzformatív repolarizációjának potenciálját és törékenységét a hibrid rendszerekben és szélesebb körű betekintést nyújt a demokratikus reziliencia kilátásaiba és korlátaiba az autoriter nyomás alatt.

A tanulmány egyik központi állítása szerint a TISZA nem csupán új szereplőként jelent meg, hanem a politikai konfliktus szerkezetét is átrendezte, ami szélesebb tanulságokkal szolgálhat a hibrid rezsimek ellenzéki kihívóiról.

A teljes tanulmány itt érhető el.