A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Legfrissebb hírek
2026. november 6-7-én az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont adott otthont a LocGov nemzetközi kutatóhálózat kétnapos workshopjának. A Politikatudományi Intézet munkatársa, Dobos Gábor által szervezett rendezvényen 14 országból összesen 18 kutató vett részt személyesen, további kollégák pedig online kapcsolódtak be a közös munkába. A találkozó középpontjában az európai helyi önkormányzatok politikai és közigazgatási viszonyait vizsgáló összehasonlító kutatások álltak.
Megjelent Benedek István új, nyílt hozzáférésű tanulmánya az European Politics and Society folyóiratban „Discursive Democratic Potential Before Power: Comparing Péter Magyar and Viktor Orbán as Opposition Challengers in Hungary” címmel. A tanulmány azt vizsgálja, hogy mit árul el az ellenzéki politikai szereplők nyilvános diskurzusa demokratikus potenciáljukról még a kormányra kerülés előtt.
.jpeg&w=100&h=100&zc=1)
Plesz Bendegúz a MORES (Moral Emotions in Politics) projekt keretében készült kutatás eredményeit ismertette a Qubiten megjelent írásában, ahol a magyarokat többek között arról kérdezték, hogy mit tartanak fontosnak a demokratikus intézmények helyreállításában.
Ring Orsolya és Holányi Ákos új tanulmánya az orosz-ukrán háború ábrázolását vizsgálja 2022. januárja és 2026. februárja között Csehországban, Magyarországon, Lengyelországon és Szlovákiában.
Tudományos munkatársunk, Sebestyén Annamária és kutatóprofesszorunk, Szabó Andrea közös tanulmánya jelent meg a Democratization (Taylor & Francis) D1-es besorolású nemzetközi folyóiratban.
Baranyai Artúr, Gyulai Attila és Üveges István a npj Climate Action folyóiratban (Impact factor: 5.8, Q1 in Environmental Science) megjelent tanulmánya a politikai realizmus és a politikai moralizmus fogalmi megkülönböztetésére építve vizsgálja a normatív politikai igazolás két eltérő logikáját az Európai Zöld Megállapodásról folytatott európai parlamenti vitákban.
Oross Dániel, Mikecz Dániel és Rákos Dominik tanulmánya azt vizsgálja, hogyan jeleníti meg a klímaváltozást és a klímavédelmi cselekvést a magyarországi ifjúsági klímamozgalom vizuális kommunikációja, és ez miként járul hozzá a környezeti kérdések politikai tartalmának megjelenítéséhez vagy éppen elhalványításához. Az elemzés a 2018–2019-es globális klímamozgalmi hullám idején létrejött Fridays For Future Hungary (FFFH) és Extinction Rebellion Hungary (XRH) közösségimédia-felületein megjelent 789 kép és videó számítógépes és kvalitatív vizsgálatán alapul.
Sebestyén Annamária tanulmánya azt vizsgálja, hogy a történelmi traumák családon belül, generációkon át továbbadott emlékezete milyen kapcsolatban áll a jelenkori politikai részvétellel a demokratikus visszacsúszás körülményei között.
Legfrissebb blogbejegyzések
Sokáig úgy gondoltuk, hogy a boldogtalan ember bezárkózik, elfordul a közélettől, és nem akar politikáról beszélni. Farkas Eszter és Szabó Gabriella, intézetünk munkatársainak friss nemzetközi kutatása azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatja: azok, akik kevésbé boldognak vallják magukat, nagyobb eséllyel interaktálnak másokkal a politikával kapcsolatban, mint a magukat boldogabbnak mondó társaik.
A pti memo blogsorozat legújabb bejegyzésében Alexander Bor előadásáról számolunk be, aki a Central European University Demokrácia Intézetének fiatal kutatója, és nem régiben nyerte el az ERC pályázat támogatását “Understanding the Intuitive Foundations of Democracy” című kutatási projektjével.
A politikai képviselők nem pusztán szavakkal és szimbólumokkal, hanem a tömeg térben való elrendezésével, szinkronizálásával és mozgatásával is formálják választóközönségüket, az érzelmeknek pedig mindkét dimenzióban kulcsszerep jut. A különböző érzelmek pedig különböző funkciókat láthatnak el a képviselet folyamatában.
A pti memo blogsorozat ötödik bejegyzésében Koller Boglárka előadásáról számolunk be, mely során a Cultivating Our European Resilience and Evolution (CORE) című nyertes pályázatát és annak jelentőségét mutatta be. Koller Boglárka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszék tanszékvezetője, a KRTK tudományos főmunkatársa, illetve a Jean Monnet Centre of Excellence professzora. Az előadásnak a HUN-REN TK Politikatudományi Intézet adott otthont a Speaker Series rendezvénysorozat keretében 2025. május 22-én.
A pti memo blogsorozat legújabb bejegyzése Murat Somer előadásának tartalmába enged betekintést. Somer az isztambuli Özyeğin Egyetem Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének professzora, valamint a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének kutatója. Előadásában a török politika aktuális fejleményeit és azok demokráciára gyakorolt globális hatásait járta körül. Az esemény 2025. május 8-án került megrendezésre a HUN-REN TK Politikatudományi Intézet Speaker Series című rendezvénysorozatának részeként.
A pti memo sorozat harmadik blogbejegyzése Dr. Matthew Edward Bergman, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa „Ideológiai konfliktus, szavazati alku és szakpolitikai reform: Kormánynyilatkozatok elemzése Nyugat-Európában” című előadását foglalja össze. Az eseményre a HUN-REN Politikatudományi Intézet szervezésében került sor 2025. április 10-én. A Hanna Bäck (Lundi Egyetem) és Wolfgang C. Müller (Bécsi Egyetem) közreműködésével készülő kutatás azt vizsgálja, miért vállalnak egyes kormányok több reformintézkedést programnyilatkozataikban, mint mások.
.png&w=100&h=100&zc=1)
A mai politika egyre inkább személyes ügynek tűnik. A vezetők nem csupán döntéshozók, hanem identitásunk szimbólumai is: híveik rajonganak értük, ellenfeleik viszont elutasítják őket. De miért alakul ki egyes politikai szereplők körül szinte vallásos elköteleződés, míg másokat a választók teljesen elutasítanak? Milyen szerepet játszik a karizma ebben a folyamatban?
A pti memo második bejegyzése Magyar Bálint és Madlovics Bálint, a CEU Demokrácia Intézet kutatóinak előadását összegzi, melynek címe "Az orosz-ukrán háború és strukturális következményei". Az előadás a HUN-REN Politikatudományi Intézet Speaker Series rendezvénysorozata keretében valósult meg 2025. február 6-án.
Magyarország gyakran az európai integráció problémás eseteként jelenik meg, köszönhetően Orbán Viktor kormánya és az uniós intézmények között gyakran kialakuló konfliktusoknak. Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő az LSE EUROPP blogján megjelent bejegyzése azonban rámutat, hogy az ország EU-tagságának húsz éve alatt viszonylag magas szintű megfelelés volt tapasztalható az uniós politikákkal, valamint az állampolgárok körében erős támogatottsága van a tagságnak.
