A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Metz Rudolf Bolyai-ösztöndíj keretében végzett kutatása azt vizsgálja, miért képesek egyes politikai vezetők megőrizni követőik támogatását akkor is, amikor etikai, politikai vagy demokratikus normákat sértenek.
Az ELTE rektora az egyetem szenátusa nevében Szabó Andreát Szenátusi Érdemérem kitüntetésben részesítette.
Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 25. 10:00
Holányi Ákos új tanulmánya azt vizsgálja, hogy a néhány országból álló regionális együttműködések hogyan befolyásolják az Európai Unió közpolitika-alkotási folyamatát.
Az Életek – sorsok – történetek a modern magyar társadalom változó világát mutatja be azoknak az embereknek a nézőpontjából, akik a történelem nagy fordulatait saját életükben, családi kapcsolataikban, munkahelyi közösségeikben és mindennapi döntéseikben tapasztalták meg.
Megjelent Kopasz Marianna, Herke Boglárka és Balogh Karolina új tanulmánya a Children and Youth Services Review Q1-es besorolású folyóiratban. A kutatók 270 magyar általános iskolai pedagógus döntéseit vizsgálták hipotetikus gyermekvédelmi helyzetek (vignetták) segítségével.
"A 2026-os választásokat követő új politikai helyzet egyik különösen szembetűnő jellemzője az önálló akarattal bíró, a kormányzati szereplőket jelentős nyomás alá helyezni képes digitális tömeg megjelenése" -írja Bene Márton a 444-en megjelent cikkében.
Legfrissebb blogbejegyzések
Sokáig úgy gondoltuk, hogy a boldogtalan ember bezárkózik, elfordul a közélettől, és nem akar politikáról beszélni. Farkas Eszter és Szabó Gabriella, intézetünk munkatársainak friss nemzetközi kutatása azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatja: azok, akik kevésbé boldognak vallják magukat, nagyobb eséllyel interaktálnak másokkal a politikával kapcsolatban, mint a magukat boldogabbnak mondó társaik.
A pti memo blogsorozat legújabb bejegyzésében Alexander Bor előadásáról számolunk be, aki a Central European University Demokrácia Intézetének fiatal kutatója, és nem régiben nyerte el az ERC pályázat támogatását “Understanding the Intuitive Foundations of Democracy” című kutatási projektjével.
A politikai képviselők nem pusztán szavakkal és szimbólumokkal, hanem a tömeg térben való elrendezésével, szinkronizálásával és mozgatásával is formálják választóközönségüket, az érzelmeknek pedig mindkét dimenzióban kulcsszerep jut. A különböző érzelmek pedig különböző funkciókat láthatnak el a képviselet folyamatában.
A pti memo blogsorozat ötödik bejegyzésében Koller Boglárka előadásáról számolunk be, mely során a Cultivating Our European Resilience and Evolution (CORE) című nyertes pályázatát és annak jelentőségét mutatta be. Koller Boglárka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszék tanszékvezetője, a KRTK tudományos főmunkatársa, illetve a Jean Monnet Centre of Excellence professzora. Az előadásnak a HUN-REN TK Politikatudományi Intézet adott otthont a Speaker Series rendezvénysorozat keretében 2025. május 22-én.
A pti memo blogsorozat legújabb bejegyzése Murat Somer előadásának tartalmába enged betekintést. Somer az isztambuli Özyeğin Egyetem Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének professzora, valamint a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének kutatója. Előadásában a török politika aktuális fejleményeit és azok demokráciára gyakorolt globális hatásait járta körül. Az esemény 2025. május 8-án került megrendezésre a HUN-REN TK Politikatudományi Intézet Speaker Series című rendezvénysorozatának részeként.
A pti memo sorozat harmadik blogbejegyzése Dr. Matthew Edward Bergman, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa „Ideológiai konfliktus, szavazati alku és szakpolitikai reform: Kormánynyilatkozatok elemzése Nyugat-Európában” című előadását foglalja össze. Az eseményre a HUN-REN Politikatudományi Intézet szervezésében került sor 2025. április 10-én. A Hanna Bäck (Lundi Egyetem) és Wolfgang C. Müller (Bécsi Egyetem) közreműködésével készülő kutatás azt vizsgálja, miért vállalnak egyes kormányok több reformintézkedést programnyilatkozataikban, mint mások.
A mai politika egyre inkább személyes ügynek tűnik. A vezetők nem csupán döntéshozók, hanem identitásunk szimbólumai is: híveik rajonganak értük, ellenfeleik viszont elutasítják őket. De miért alakul ki egyes politikai szereplők körül szinte vallásos elköteleződés, míg másokat a választók teljesen elutasítanak? Milyen szerepet játszik a karizma ebben a folyamatban?
A pti memo második bejegyzése Magyar Bálint és Madlovics Bálint, a CEU Demokrácia Intézet kutatóinak előadását összegzi, melynek címe "Az orosz-ukrán háború és strukturális következményei". Az előadás a HUN-REN Politikatudományi Intézet Speaker Series rendezvénysorozata keretében valósult meg 2025. február 6-án.
Magyarország gyakran az európai integráció problémás eseteként jelenik meg, köszönhetően Orbán Viktor kormánya és az uniós intézmények között gyakran kialakuló konfliktusoknak. Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő az LSE EUROPP blogján megjelent bejegyzése azonban rámutat, hogy az ország EU-tagságának húsz éve alatt viszonylag magas szintű megfelelés volt tapasztalható az uniós politikákkal, valamint az állampolgárok körében erős támogatottsága van a tagságnak.