A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
A WISE (Women in Solidarity for Energy) és a LIGHT (Local Initiatives for Green Housing Transitions) projektek részeként Szücs Lili, Szabó Sára és Stojilovska Ana, a Politikatudományi Kutatóintézet munkatársai megszervezték az „Energiaszolidaritási Napokat”.
Hogyan alakítják az érzelmek a politikai polarizációt Európában? A Helsinki Egyetem által szervezett, 2026. május 18–20. között megrendezendő HEPP6 konferencián a Horizon Europe által támogatott PLEDGE projekt kutatói új eredményeket mutatnak be a harag, a szégyen, az áldozatiság és a politikai mobilizáció kapcsolatáról.
Megjelent Szabó Andrea, Bozóki András és Szűcs Zoltán Gábor új publikációja a Democracy Seminar oldalán, melyben a kutatók a választási forradalom fogalmával jellemzik a 2026-os országgyűlési választásokat.
"A mostani választási győzelem legfeljebb egy demokratikus visszafordulás kezdete, amelynek veszélyes volna tompítani a tanulságait" – írja Benedek István a 24.hu-n megjelent elemzésében, amelyben az elszámoltatás szükséges mértékére is kitér.
Van egy kis szabad időd az egyetem mellett és szeretnél szakmai, kutatási tapasztalatot szerezni? Jelentkezz a gyakornoki programunkba!
Itt minden kérdésed felteheted a tüntetésekről és társadalmi mozgalmakról!
Megjelent a De Gruyter Handbook of Eastern European Politics, Society and Culture című könyve, amelyben intézetünk kutatója, Valuch Tibor is közreműködött Deindustrialization to Reindustrialization: Social and Economic Impact of Postcommunist Industrial Transformation című fejezetével.
A WISE (Women in Solidarity for Energy) és a LIGHT (Local Initiatives for Green Housing Transitions) projektek részeként 5 online workshopra került sor 2025 novembere és 2026 februárja között, az Utcajogász Egyesülettel és a Menedék Egyesülettel közösen szervezve, Stojilovska Ana, Szabó Sára és Szücs Lili (Politikatudományi Kutatóintézet) moderálásával.
Megjelent Mikecz Dániel és Farkas Eszter tanulmánya a Problems of Post-Communism című folyóiratban (Impact Factor: 2.0), ahol a 2021-es ellenzéki előválasztás szavazói magatartását elemezték.
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézet publikációs pályázatot ír ki BA-, MA-, illetve PhD-képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására.
A Politikatudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Szabó Andrea és tudományos munkatársa, Sebestyén Annamária új tanulmánya jelent meg a Post-Soviet Affairs (Taylor & Francis) D1-es besorolású nemzetközi folyóiratban.
Legfrissebb blogbejegyzések
Sokáig úgy gondoltuk, hogy a boldogtalan ember bezárkózik, elfordul a közélettől, és nem akar politikáról beszélni. Farkas Eszter és Szabó Gabriella, intézetünk munkatársainak friss nemzetközi kutatása azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatja: azok, akik kevésbé boldognak vallják magukat, nagyobb eséllyel interaktálnak másokkal a politikával kapcsolatban, mint a magukat boldogabbnak mondó társaik.
A pti memo blogsorozat legújabb bejegyzésében Alexander Bor előadásáról számolunk be, aki a Central European University Demokrácia Intézetének fiatal kutatója, és nem régiben nyerte el az ERC pályázat támogatását “Understanding the Intuitive Foundations of Democracy” című kutatási projektjével.
A politikai képviselők nem pusztán szavakkal és szimbólumokkal, hanem a tömeg térben való elrendezésével, szinkronizálásával és mozgatásával is formálják választóközönségüket, az érzelmeknek pedig mindkét dimenzióban kulcsszerep jut. A különböző érzelmek pedig különböző funkciókat láthatnak el a képviselet folyamatában.
A pti memo blogsorozat ötödik bejegyzésében Koller Boglárka előadásáról számolunk be, mely során a Cultivating Our European Resilience and Evolution (CORE) című nyertes pályázatát és annak jelentőségét mutatta be. Koller Boglárka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszék tanszékvezetője, a KRTK tudományos főmunkatársa, illetve a Jean Monnet Centre of Excellence professzora. Az előadásnak a HUN-REN TK Politikatudományi Intézet adott otthont a Speaker Series rendezvénysorozat keretében 2025. május 22-én.
A pti memo blogsorozat legújabb bejegyzése Murat Somer előadásának tartalmába enged betekintést. Somer az isztambuli Özyeğin Egyetem Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének professzora, valamint a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének kutatója. Előadásában a török politika aktuális fejleményeit és azok demokráciára gyakorolt globális hatásait járta körül. Az esemény 2025. május 8-án került megrendezésre a HUN-REN TK Politikatudományi Intézet Speaker Series című rendezvénysorozatának részeként.
A pti memo sorozat harmadik blogbejegyzése Dr. Matthew Edward Bergman, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa „Ideológiai konfliktus, szavazati alku és szakpolitikai reform: Kormánynyilatkozatok elemzése Nyugat-Európában” című előadását foglalja össze. Az eseményre a HUN-REN Politikatudományi Intézet szervezésében került sor 2025. április 10-én. A Hanna Bäck (Lundi Egyetem) és Wolfgang C. Müller (Bécsi Egyetem) közreműködésével készülő kutatás azt vizsgálja, miért vállalnak egyes kormányok több reformintézkedést programnyilatkozataikban, mint mások.
A mai politika egyre inkább személyes ügynek tűnik. A vezetők nem csupán döntéshozók, hanem identitásunk szimbólumai is: híveik rajonganak értük, ellenfeleik viszont elutasítják őket. De miért alakul ki egyes politikai szereplők körül szinte vallásos elköteleződés, míg másokat a választók teljesen elutasítanak? Milyen szerepet játszik a karizma ebben a folyamatban?
A pti memo második bejegyzése Magyar Bálint és Madlovics Bálint, a CEU Demokrácia Intézet kutatóinak előadását összegzi, melynek címe "Az orosz-ukrán háború és strukturális következményei". Az előadás a HUN-REN Politikatudományi Intézet Speaker Series rendezvénysorozata keretében valósult meg 2025. február 6-án.
Magyarország gyakran az európai integráció problémás eseteként jelenik meg, köszönhetően Orbán Viktor kormánya és az uniós intézmények között gyakran kialakuló konfliktusoknak. Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő az LSE EUROPP blogján megjelent bejegyzése azonban rámutat, hogy az ország EU-tagságának húsz éve alatt viszonylag magas szintű megfelelés volt tapasztalható az uniós politikákkal, valamint az állampolgárok körében erős támogatottsága van a tagságnak.