A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Legfrissebb hírek
.jpeg&w=100&h=100&zc=1)
Plesz Bendegúz a MORES (Moral Emotions in Politics) projekt keretében készült kutatás eredményeit ismertette a Qubiten megjelent írásában, ahol a magyarokat többek között arról kérdezték, hogy mit tartanak fontosnak a demokratikus intézmények helyreállításában.
Ring Orsolya és Holányi Ákos új tanulmánya az orosz-ukrán háború ábrázolását vizsgálja 2022. januárja és 2026. februárja között Csehországban, Magyarországon, Lengyelországon és Szlovákiában.
Avlijaš Sonja, Bohle Dorothee, Medve-Bálint Gergő és Simons Jasper .P. Journal of Common Market Studies (D1) folyóiratban megjelent tanulmánya azt vizsgálja, hogy a közép- és kelet-európai (KKE) EU tagállamok hogyan igazodtak az EU gazdasági kormányzásához a 2008-as pénzügyi válság után.
Tudományos munkatársunk, Sebestyén Annamária és kutatóprofesszorunk, Szabó Andrea közös tanulmánya jelent meg a Democratization (Taylor & Francis) D1-es besorolású nemzetközi folyóiratban.
A Budapesti Akadémiai Szabadság Kezdeményezés 2026. október 13-án tartotta első projekt-workshopját.
Baranyai Artúr, Gyulai Attila és Üveges István a npj Climate Action folyóiratban (Impact factor: 5.8, Q1 in Environmental Science) megjelent tanulmánya a politikai realizmus és a politikai moralizmus fogalmi megkülönböztetésére építve vizsgálja a normatív politikai igazolás két eltérő logikáját az Európai Zöld Megállapodásról folytatott európai parlamenti vitákban.
Oross Dániel, Mikecz Dániel és Rákos Dominik tanulmánya azt vizsgálja, hogyan jeleníti meg a klímaváltozást és a klímavédelmi cselekvést a magyarországi ifjúsági klímamozgalom vizuális kommunikációja, és ez miként járul hozzá a környezeti kérdések politikai tartalmának megjelenítéséhez vagy éppen elhalványításához. Az elemzés a 2018–2019-es globális klímamozgalmi hullám idején létrejött Fridays For Future Hungary (FFFH) és Extinction Rebellion Hungary (XRH) közösségimédia-felületein megjelent 789 kép és videó számítógépes és kvalitatív vizsgálatán alapul.
Sebestyén Annamária tanulmánya azt vizsgálja, hogy a történelmi traumák családon belül, generációkon át továbbadott emlékezete milyen kapcsolatban áll a jelenkori politikai részvétellel a demokratikus visszacsúszás körülményei között.
Szabó Gabriella és Benedek István Central European Journal of Communication folyóiratban megjelent tanulmánya a cringe-kommunikációt az affektív politikai kommunikáció egy újonnan megjelenő formájaként vizsgálja, amely a gúnyolódást, az erkölcsi ítélkezést és a pártalapú mozgósítást ötvözi.
Stojilovska Ana, a PTI tudományos főmunkatársa az energiaszegénység nemi dimenzióiról publikált könyvfejezetet a Bloomsbury Academic kiadó The International Handbook of Women and Poverty című kötetében:
Legfrissebb blogbejegyzések
Sokáig úgy gondoltuk, hogy a boldogtalan ember bezárkózik, elfordul a közélettől, és nem akar politikáról beszélni. Farkas Eszter és Szabó Gabriella, intézetünk munkatársainak friss nemzetközi kutatása azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatja: azok, akik kevésbé boldognak vallják magukat, nagyobb eséllyel interaktálnak másokkal a politikával kapcsolatban, mint a magukat boldogabbnak mondó társaik.
A pti memo blogsorozat legújabb bejegyzésében Alexander Bor előadásáról számolunk be, aki a Central European University Demokrácia Intézetének fiatal kutatója, és nem régiben nyerte el az ERC pályázat támogatását “Understanding the Intuitive Foundations of Democracy” című kutatási projektjével.
A politikai képviselők nem pusztán szavakkal és szimbólumokkal, hanem a tömeg térben való elrendezésével, szinkronizálásával és mozgatásával is formálják választóközönségüket, az érzelmeknek pedig mindkét dimenzióban kulcsszerep jut. A különböző érzelmek pedig különböző funkciókat láthatnak el a képviselet folyamatában.
A pti memo blogsorozat ötödik bejegyzésében Koller Boglárka előadásáról számolunk be, mely során a Cultivating Our European Resilience and Evolution (CORE) című nyertes pályázatát és annak jelentőségét mutatta be. Koller Boglárka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszék tanszékvezetője, a KRTK tudományos főmunkatársa, illetve a Jean Monnet Centre of Excellence professzora. Az előadásnak a HUN-REN TK Politikatudományi Intézet adott otthont a Speaker Series rendezvénysorozat keretében 2025. május 22-én.
A pti memo blogsorozat legújabb bejegyzése Murat Somer előadásának tartalmába enged betekintést. Somer az isztambuli Özyeğin Egyetem Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének professzora, valamint a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének kutatója. Előadásában a török politika aktuális fejleményeit és azok demokráciára gyakorolt globális hatásait járta körül. Az esemény 2025. május 8-án került megrendezésre a HUN-REN TK Politikatudományi Intézet Speaker Series című rendezvénysorozatának részeként.
A pti memo sorozat harmadik blogbejegyzése Dr. Matthew Edward Bergman, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa „Ideológiai konfliktus, szavazati alku és szakpolitikai reform: Kormánynyilatkozatok elemzése Nyugat-Európában” című előadását foglalja össze. Az eseményre a HUN-REN Politikatudományi Intézet szervezésében került sor 2025. április 10-én. A Hanna Bäck (Lundi Egyetem) és Wolfgang C. Müller (Bécsi Egyetem) közreműködésével készülő kutatás azt vizsgálja, miért vállalnak egyes kormányok több reformintézkedést programnyilatkozataikban, mint mások.
.png&w=100&h=100&zc=1)
A mai politika egyre inkább személyes ügynek tűnik. A vezetők nem csupán döntéshozók, hanem identitásunk szimbólumai is: híveik rajonganak értük, ellenfeleik viszont elutasítják őket. De miért alakul ki egyes politikai szereplők körül szinte vallásos elköteleződés, míg másokat a választók teljesen elutasítanak? Milyen szerepet játszik a karizma ebben a folyamatban?
A pti memo második bejegyzése Magyar Bálint és Madlovics Bálint, a CEU Demokrácia Intézet kutatóinak előadását összegzi, melynek címe "Az orosz-ukrán háború és strukturális következményei". Az előadás a HUN-REN Politikatudományi Intézet Speaker Series rendezvénysorozata keretében valósult meg 2025. február 6-án.
Magyarország gyakran az európai integráció problémás eseteként jelenik meg, köszönhetően Orbán Viktor kormánya és az uniós intézmények között gyakran kialakuló konfliktusoknak. Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő az LSE EUROPP blogján megjelent bejegyzése azonban rámutat, hogy az ország EU-tagságának húsz éve alatt viszonylag magas szintű megfelelés volt tapasztalható az uniós politikákkal, valamint az állampolgárok körében erős támogatottsága van a tagságnak.
