A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Tudományos munkatársunk, Benedek István új tanulmánya jelent meg Comparative European Politics (Springer Nature) D1-es besorolású nemzetközi folyóiratban. A publikáció címe: Polarizing transition? Opposition strategies and the rise of Péter Magyar and the Respect and Freedom Party (TISZA) in Hungary.
Buzogány Áron, Mikecz Dániel és Piotr Kocyba az Environmental Politics (D1) nevű folyóiratban megjelent új tanulmánya a Fridays For Future klímamozgalom tüntetőinek szociológiai hátterét, politikai attitűdjeit vizsgálja kelet- és nyugat-európai összehasonlításban.
Jelentkezési határidő: 2026. március 20. 10:00
Megjelent Sebestyén Annamária tanulmánya az East European Politics (D1, IF: 3.1) nevű folyóiratban, amelyben a kutató az ellenzéki képviselők reprezentációs stratégiáit vizsgálja.
Megjelent Ujlaki Anna új kötete, A Feminist Exploration of Migration – A Critical Cosmopolitan Care Approach, amely a migráció politikaelméletének feminista újragondolását kínálja. A munka kettős kritikát fogalmaz meg a migrációról való társadalomtudományos gondolkodással szemben, és arra hívja az olvasót, hogy a migráció kérdését a migránsok saját tapasztalataiból kiindulva vizsgálja.
Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent a Merre tovább? Magyarország helyzete és kilátásai című könyv, melyben többek között Boda Zsolt és Szabó Andrea elemzik az elmúlt 16 év politikai történéseit.
Megjelent Bíró-Nagy András cikke a The Guardian hírportálon, amelyben a kutató a 2026-os magyar választási kampányt elemzi, különös tekintettel a Fidesz és a Tisza stratégiáira.
Kopasz Marianna, Papp Zófia, Zsigmond Csilla és Husz Ildikó tanulmánya a COVID–19 elleni oltás elfogadásának meghatározó tényezőit vizsgálja Magyarországon, különös tekintettel a tudományba vetett bizalomra.
Legfrissebb blogbejegyzések
Sokáig úgy gondoltuk, hogy a boldogtalan ember bezárkózik, elfordul a közélettől, és nem akar politikáról beszélni. Farkas Eszter és Szabó Gabriella, intézetünk munkatársainak friss nemzetközi kutatása azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatja: azok, akik kevésbé boldognak vallják magukat, nagyobb eséllyel interaktálnak másokkal a politikával kapcsolatban, mint a magukat boldogabbnak mondó társaik.
A pti memo blogsorozat legújabb bejegyzésében Alexander Bor előadásáról számolunk be, aki a Central European University Demokrácia Intézetének fiatal kutatója, és nem régiben nyerte el az ERC pályázat támogatását “Understanding the Intuitive Foundations of Democracy” című kutatási projektjével.
A politikai képviselők nem pusztán szavakkal és szimbólumokkal, hanem a tömeg térben való elrendezésével, szinkronizálásával és mozgatásával is formálják választóközönségüket, az érzelmeknek pedig mindkét dimenzióban kulcsszerep jut. A különböző érzelmek pedig különböző funkciókat láthatnak el a képviselet folyamatában.
A pti memo blogsorozat ötödik bejegyzésében Koller Boglárka előadásáról számolunk be, mely során a Cultivating Our European Resilience and Evolution (CORE) című nyertes pályázatát és annak jelentőségét mutatta be. Koller Boglárka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszék tanszékvezetője, a KRTK tudományos főmunkatársa, illetve a Jean Monnet Centre of Excellence professzora. Az előadásnak a HUN-REN TK Politikatudományi Intézet adott otthont a Speaker Series rendezvénysorozat keretében 2025. május 22-én.
A pti memo blogsorozat legújabb bejegyzése Murat Somer előadásának tartalmába enged betekintést. Somer az isztambuli Özyeğin Egyetem Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének professzora, valamint a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének kutatója. Előadásában a török politika aktuális fejleményeit és azok demokráciára gyakorolt globális hatásait járta körül. Az esemény 2025. május 8-án került megrendezésre a HUN-REN TK Politikatudományi Intézet Speaker Series című rendezvénysorozatának részeként.
A pti memo sorozat harmadik blogbejegyzése Dr. Matthew Edward Bergman, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa „Ideológiai konfliktus, szavazati alku és szakpolitikai reform: Kormánynyilatkozatok elemzése Nyugat-Európában” című előadását foglalja össze. Az eseményre a HUN-REN Politikatudományi Intézet szervezésében került sor 2025. április 10-én. A Hanna Bäck (Lundi Egyetem) és Wolfgang C. Müller (Bécsi Egyetem) közreműködésével készülő kutatás azt vizsgálja, miért vállalnak egyes kormányok több reformintézkedést programnyilatkozataikban, mint mások.
.png&w=100&h=100&zc=1)
A mai politika egyre inkább személyes ügynek tűnik. A vezetők nem csupán döntéshozók, hanem identitásunk szimbólumai is: híveik rajonganak értük, ellenfeleik viszont elutasítják őket. De miért alakul ki egyes politikai szereplők körül szinte vallásos elköteleződés, míg másokat a választók teljesen elutasítanak? Milyen szerepet játszik a karizma ebben a folyamatban?
A pti memo második bejegyzése Magyar Bálint és Madlovics Bálint, a CEU Demokrácia Intézet kutatóinak előadását összegzi, melynek címe "Az orosz-ukrán háború és strukturális következményei". Az előadás a HUN-REN Politikatudományi Intézet Speaker Series rendezvénysorozata keretében valósult meg 2025. február 6-án.
Magyarország gyakran az európai integráció problémás eseteként jelenik meg, köszönhetően Orbán Viktor kormánya és az uniós intézmények között gyakran kialakuló konfliktusoknak. Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő az LSE EUROPP blogján megjelent bejegyzése azonban rámutat, hogy az ország EU-tagságának húsz éve alatt viszonylag magas szintű megfelelés volt tapasztalható az uniós politikákkal, valamint az állampolgárok körében erős támogatottsága van a tagságnak.
