Papp Zsófia legújabb tanulmánya a Representation folyóiratban azt vizsgálja, hogyan értékelik a polgárok az országgyűlési képviselők többdimenziós reszponzivitását öt európai demokráciában (Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország és Lengyelország). Országosan reprezentatív mintákon végzett conjoint kísérlet segítségével a kutatás oksági módon azonosítja a szakpolitikai, az erőforrás-elosztási, a szolgáltatási és a szimbolikus reszponzivitás választói hatását. Az elemzés egy következetes mintázatot tár fel az aszimmetrikus elszámoltathatóság terén: a választók a képviselők átlagos teljesítményéhez viszonyított alulteljesítést következetesen erősebben büntetik, mint amennyire az azonos mértékű felülteljesítést jutalmazzák.

Ez az eredmény erős empirikus alátámasztást nyújt a veszteségkerülés (loss aversion) mechanizmusának a választói magatartásban, amely szerint a választók a képviseleti hiányosságokat veszteségként élik meg egy semleges viszonyítási ponthoz képest. Bár mind a négy reszponzivitási dimenzió befolyásolja a szavazói döntéseket, a tartalmi teljesítmény – különösen a szakpolitikai tevékenység és az erőforrások elosztása – nagyobb hatást gyakorol, mint a szimbolikus cselekvések.

Az eredmények eltérő választási rendszerekben is érvényesülnek, ami arra utal, hogy az aszimmetrikus értékelés a választói magatartás általános jellemzője, nem pedig intézményi sajátosság. A kutatás arra is rámutat, hogy a képviselők erős ösztönzőkkel szembesülnek a kockázatok minimalizálására és a kudarcok elkerülésére, mivel a kiemelkedő teljesítményért járó választói jutalom ehhez képest jóval szerényebb, és egyes esetekben statisztikailag sem szignifikáns.