Hogyan tudnak nyíltan korrupt politikusok népszerűek maradni és választásokat nyerni? Míg a társadalmi polarizáció bizonyos formái ösztönözhetik a demokratikus versenyt, a súlyos érzelmi alapú polarizáció miatt sok választó akkor is a preferált pártra és jelöltre szavaz, ha az nyilvánvalóan korrupt, ami aláássa az elszámoltathatóságot és magabb szintű korrupciót eredményez. Hajnal Áron, Patkós Veronika és Aslinur Inalci East European Politics-ban megjelent cikke a polarizáció és korrupció közötti komplex kapcsolatot vizsgálja különböző politikai rezsimtípusokban.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a polarizáció különböző formái miként befolyásolják a politikai korrupciót Magyarország és Törökország 2000 és 2022 közötti összehasonlító esettanulmányán keresztül. Kvantitatív és kvalitatív adatforrásokra támaszkodva az elemzés négy mechanizmust tár fel, amelyek az elit- és a társadalmi polarizációt a politikai korrupcióval kapcsolják össze.

Az eredmények arra utalnak, hogy az ideológiai polarizáció mérsékelten visszaszoríthatja a korrupciót, míg az érzelmi alapú polarizáció gyengíti az elszámoltathatóságot, és ezáltal elősegíti a korrupt gyakorlatok kialakulását. Döntő jelentőségű, hogy ezek a hatások a politikai rezsim kontextusától függnek: az ideológiai polarizáció korrupcióellenes hatása csak a viszonylag demokratikus rendszerekben figyelhető meg, miközben a társadalmi polarizáció korrupciót erősítő hatása felerősödik a demokratikus intézmények leépülésével.