Sebestyén, A., & Szabó, A. (2026). Exit, voice, loyalty, and neglect in an electoral autocracy: Hungarian university students’ political engagement and perceptions of system legitimacy. Democratization. https://doi.org/10.1080/13510347.2026.2754179
Folyóirat neve: Democratization
Kiadó: Taylor & Francis
SCImago Journal Rank (SJR) indikátor: 1.848 (2025) (D1; 21/725)
Impaktfaktor: 3.2 (2025)
CiteScore (Scopus): 5.6 (2025)
Megjelenés dátuma: 2026. október 29.
A tanulmány bemutatása
A tanulmány azt vizsgálja, hogyan változik meg a politikai részvétel természete és a politikai elégedetlenségre adott reakciók jelentése egy választási autokráciában. Ehhez Albert O. Hirschman eredetileg a szervezetekkel szembeni elégedetlenségre adott reakciók értelmezésére kidolgozott, később a passzív visszahúzódással (neglect) kiegészített Exit–Voice–Loyalty–Neglect (EVLN) modelljét alkalmazza a 2024-es Aktív Fiatalok Magyarországon kutatás 805 fős egyetemista mintáján. A cél annak bemutatása, hogy a demokratikus politikai környezetben alkalmazott modell mennyiben alkalmas a fiatalok politikai magatartásának értelmezésére a demokratikus visszacsúszás körülményei között.
Az eredmények a modell korlátaira és a politikai magatartásformák ambivalenciájára mutatnak rá. Míg a demokratikus rendszerekben a politikai részvételt gyakran a politikai változás lehetőségébe vetett bizalommal kapcsolják össze, a magyar egyetemisták körében éppen a legaktívabb, választásokon részt vevő és tüntető hallgatók ítélték meg a legkritikusabban a politikai rendszert. A négy magatartástípus nem különül el élesen: a fő törésvonal a rendszerhűség (loyalty) és a tiltakozó részvétel (voice) között húzódik, míg a kivonulás (exit) és a passzív visszahúzódás (neglect) ambivalens, részben átfedő mintázatokat mutat. A politikai aktivitás és a kivándorlási szándék ráadásul ugyanazoknál a fiataloknál is megjelenhet.
A tanulmány legfontosabb következtetése, hogy a demokratikus politikai környezetben alkalmazott részvételi modellek nem ültethetők át változatlanul a választási autokráciák vizsgálatára. A politikai részvétel nem feltétlenül jelenti a rendszer legitimitásának elfogadását, ahogyan a politikai passzivitás sem azonosítható automatikusan a rendszer támogatásával. A beszűkült politikai lehetőségek között a részvétel, a kivonulás és a passzivitás eltérő jelentést kaphatnak, a látszólag ellentmondásos magatartásformák pedig a politikai környezethez való alkalmazkodásként is értelmezhetők. Bár az adatfelvétel még a TISZA megerősödése és a 2026-os kormányváltás előtt történt, az eredmények a későbbi politikai fordulat egyes társadalmi előfeltételeinek értelmezéséhez is hozzájárulhatnak.
A publikáció elérhető itt:
https://www.tandfonline.com/eprint/2CIAAGSG2PBQG2PB38NK/full?target=10.1080/13510347.2026.2754179