Avlijaš Sonja, Bohle Dorothee, Medve-Bálint Gergő és Simons Jasper .P.  Journal of Common Market Studies (D1) folyóiratban megjelent tanulmánya azt vizsgálja, hogy a közép- és kelet-európai (KKE) EU tagállamok hogyan igazodtak az EU gazdasági kormányzásához a 2008-as pénzügyi válság után.

A kutatók fő állítása szerint az EU gazdasági kormányzása egyre inkább hibrid jellegűvé vált: míg egyes területeket (például a pénzügyeket) szigorúbban szabályoznak uniós szinten, más területeken (például az iparpolitikában) nagyobb teret hagynak a tagállami kísérletezésnek. Ebben az összefüggésben a tanulmány bemutatja, hogy a KKE-országok nem csupán passzív szabálykövetők, hanem aktívan reagálnak az EU változó szabályozási környezetére, sőt, olykor alakítják is azt.

Háromféle belföldi cselekvési formát azonosít a tanulmány: 1) alkalmazkodó – az uniós szabályok keretein belül való működés a rendelkezésre álló mozgástér kihasználásával 2) kísérleti – az uniós szabályok határainak tesztelése vagy feszegetése 3) közös alkotó – amikor a tagállami politikák visszacsatolnak az uniós szintű szabályokba, és azokat átalakítják. A tanulmány tehát amellett érvel, hogy a KKE országok és az EU gazdasági kormányzása dinamikus kölcsönhatásban állnak egymással, mely fokozatosan formálja át az egységes piac működését.