A kutatás rövid neve

KRITIKAI TÁRSADALOMELMÉLET

A kutatás teljes neve

Kritikai társadalomelmélet (KRE)

A kutatás leírása

A téma kutatása, majd monografikus feldolgozása azt a célt tűzi ki, hogy a modern társadalomelméletek között kijelölje a KRE helyét, saját kutatási tárgyát, módszerét, mércéjét (értékrendjét), benne a politika állam- és jogelméletének és demokrácia-felfogásának fundamentumait (a szerző három évtizedes munkássága nyomán).

A kutatás időtartama

2012-2016

A kutatás jellege

Egyéni

Projektvezető

Szigeti Péter tudományos tanácsadó, DSc

Kutatásvezető

Szigeti Péter

Kapcsolat

szigeti.peter@tk.mta.hu

Intézményi partner

Politikatörténeti Alapítvány

Külső támogató

Lukács György Alapítvány

Leírás

A téma kutatása, majd monografikus feldolgozása azt a célt tűzi ki, hogy a modern társadalomelméletek között kijelölje a KRE helyét, saját kutatási tárgyát, módszerét, mércéjét (értékrendjét), benne a politika állam- és jogelméletének és demokrácia-felfogásának fundamentumait.
A munkából eddig 3 résztéma feldolgozása készült el.
1. Tudomány – naiv tudat és tudattalan emberiesítése;

2. A tudományosság lényegi alkotóelemei -  a társadalomtudományok specifikumai;

3. Történeti társadalomtudomány és a történetiség felfogása a KRE-ben.

A projekt menete

Társadalomelméletek  – benne a KRE helye, sajátosságai:
Tárgya: az emberi emancipáció lehetőségei a történelmi kapitalizmusban
Módszere: az empirikus és történeti anyag és az elméletalkotás egysége – dialektikus törvényfogalom és típusalkotás,  az empirikus-induktív és  a  nomotetikus- deduktív fogalomalkotás érvényessége. Részrendszerek és közvetítési folyamatok: piac által integrált gazdaság – közhatalom és reciprocitás (a konkrét totalitás módszertana alapján).
Politikaelmélete: a politikum felfogása a hatalom-uralom módszerdualizmus alapján (a politizációs folyamat kétirányú dinamikája);  közpolitika-szakpolitikák és a politika hagyományos (weberi) fogalma; intézmények vagy embercsoportok uralma? pluralizmus – legitimáció – autoritás és államiság viszonya; az állam és  a  jogrendszer kapcsolata, egy társadalom-ontológiailag megalapozott jogelméletben. A politikai demokrácia és a társadalmi demokratizmus: a vezető-kiválasztás és -ellenőrzés módszere és/vagy anyagi és szellemi javakhoz való hozzáférés megoszlása.
A KRE érvényessége a globális kapitalizmusban: a  világgazdaság és világrendszer tagozódása. A „Money driven economy” homogenizálódó világgazdasága és a világtársadalom megszüntethetetlen heterogenitása. A tőke funkcionális formáinak és a munkaerőpiacnak az érdekérvényesítő képessége (konfliktusképesség és szerveződésre való készség). A centrum hegemón hatalmai által monopolizált pénz- és hitelpiacok viszonya az átlagos profitráta törvényéhez. Nemzetállamok – regionális integrációk és a világrendszer szuperstruktúrája: a világpolitika globális irányítása globális világkormány nélkül.