Oross Dániel, Mikecz Dániel és Rákos Dominik tanulmánya azt vizsgálja, hogyan jeleníti meg a klímaváltozást és a klímavédelmi cselekvést a magyarországi ifjúsági klímamozgalom vizuális kommunikációja, és ez miként járul hozzá a környezeti kérdések politikai tartalmának megjelenítéséhez vagy éppen elhalványításához. Az elemzés a 2018–2019-es globális klímamozgalmi hullám idején létrejött Fridays For Future Hungary (FFFH) és Extinction Rebellion Hungary (XRH) közösségimédia-felületein megjelent 789 kép és videó számítógépes és kvalitatív vizsgálatán alapul. 

Sebestyén Annamária tanulmánya azt vizsgálja, hogy a történelmi traumák családon belül, generációkon át továbbadott emlékezete milyen kapcsolatban áll a jelenkori politikai részvétellel a demokratikus visszacsúszás körülményei között.

Szabó Gabriella és Benedek István Central European Journal of Communication folyóiratban megjelent tanulmánya a cringe-kommunikációt az affektív politikai kommunikáció egy újonnan megjelenő formájaként vizsgálja, amely a gúnyolódást, az erkölcsi ítélkezést és a pártalapú mozgósítást ötvözi.

Stojilovska Ana, a PTI tudományos főmunkatársa az energiaszegénység nemi dimenzióiról publikált könyvfejezetet a Bloomsbury Academic kiadó The International Handbook of Women and Poverty című kötetében:

Metz Rudolf Bolyai-ösztöndíj keretében végzett kutatása azt vizsgálja, miért képesek egyes politikai vezetők megőrizni követőik támogatását akkor is, amikor etikai, politikai vagy demokratikus normákat sértenek. 

Az ELTE rektora az egyetem szenátusa nevében Szabó Andreát Szenátusi Érdemérem kitüntetésben részesítette. 

Hogyan válik egy politikai vezető karizmatikussá a közösségi médiában? Metz Rudolf, Farkas Eszter és Kövesdi Veronika Charisma goes viral: Péter Magyar and the digital construction of political authority című tanulmánya ezt a kérdést vizsgálja Magyar Péter 2024-es politikai felemelkedésének példáján. 

Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 25. 10:00

Holányi Ákos új tanulmánya azt vizsgálja, hogy a néhány országból álló regionális együttműködések hogyan befolyásolják az Európai Unió közpolitika-alkotási folyamatát.

Az Életek – sorsok – történetek a modern magyar társadalom változó világát mutatja be azoknak az embereknek a nézőpontjából, akik a történelem nagy fordulatait saját életükben, családi kapcsolataikban, munkahelyi közösségeikben és mindennapi döntéseikben tapasztalták meg.