A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Inkubátor Kutatási Projekt Alapja a TK kutatói által vezetett, nemzetközi érdeklődésre számot tartó kétéves társadalomtudományi projektek támogatására jött létre. Célja, hogy a kutatások korai szakaszában elősegítse későbbi nemzetközi pályázatok beadását és rangos publikációk megjelenését. Az Alap olyan pályázatokat támogat, amelyekben fiatal és külföldi kutatók is részt vesznek , és a kutatási témákat interdiszciplinárisan közelítik meg.
Megjelent Ferenc Bódi, Andrea Ragusa és Ralitsa Savova által szerkesztett "Courage in Politics" című kötet az Pacini kiadó gondozásában.
A Kossuth Rádió Jó napot Magyarország! című műsorában adott rövid interjút Gyulai Attila arról, hogy milyen tulajdonságok és képességek várhatóak el a politikusoktól, mi motivál valakit arra, hogy politikus legyen, és arról, hogy mi jellemzi a weberi vezetőket.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete szeretettel meghív minden érdeklődőt "Vírusnyertesek és vírusvesztesek – Új politikatudományi eredmények a válság kapcsán" című online konferenciájára, amelyen az Intézet a koronavírus-járvánnyal foglalkozó új tudományos projektjei mutatkoznak be. A rendezvényen előzetes eredményeket közlünk a PTI munkatársai által folytatott kutatásokból, melyeket 2020 őszén egy önálló kötetben adunk közre.
Megjelent Patkós Veronika és Szántó András cikke a politikai elfogultság és a politikai tudatosság kapcsolatáról.
Megjelent Birtalan Ilona Liliána - Bartha Attila - Neulinger Ágnes - Bárdos György - Oláh Attila - Rácz József - Rigó Adrien (2020) Community Supported Agriculture as a Driver of Food-Related Well-Being című tanulmánya a Sustainability multidiszciplináris open access folyóiratban (a Sustainability 2018-as impakt faktora: 2,592).
Az Élet és Irodalom hasábjai Széky János beszélgetett Valuch Tiborral a nemrég megjelent Mindennapi történeteink című könyve kapcsán történelmi és politikai generációkról, szocializációról, társadalmi magatartásról a múltban és a jelenben
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
"Az egészséges patriotizmust már egészen fiatalon, Sárospatakon magába szívta, és a hazaszerető szellemiség egész munkásságát végigkísérte. Szakkollégiumi igazgatóként, jogászként, politológusként, szociológusként komoly szerepet vállalt annak a rendszerváltó generációnak a kinevelésében, amelyik kompromisszumok megkötése nélkül törekedett céljai megvalósítására, a pártállami uralom megdöntésére. Szerinte a rendszerváltás időszakát az ádáz politikai csatározások és a felfokozott érzelmek uralták, s bár a pártpolitikai életnek nem kívánt aktív részese lenni, a kancelláriaminiszterként végzett munkára jó szívvel emlékszik vissza. Stumpf István volt alkotmánybíróval beszélgettünk a rendszerváltás pezsgő időszakáról, közéleti harcokról, szellemi műhelyekről, a civil társadalom erejéről és Bibó István filozófiájáról, amely még ma is érvényes."
Legfrissebb blogbejegyzések
Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
A politika „hajózás-metaforája” szerint a vezető feladata a hajó irányítása, illetve viharos időben a kormányozhatóság biztosítása. Ebben a felfogásban a vihar egy váratlan külső hatás, amelyet a kormányosnak uralnia kell. A politikai vezetők és válságok kapcsolata azonban nem érthető meg kizárólag a külső sokkok megzabolázására tett kísérletként. Az is elképzelhető, hogy a vezetők szándékosan terelik a hajót „vadvizekre”, hogy ezzel a politikai helyzetet megváltoztassák, és saját céljaiknak szerezzenek érvényt.
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
