Sajtóvisszhang – Interjú Bene Mártonnal a Blikken
Politikai aktivizmus és gamifikáció: A Tisza Párt új applikációjáról kérdezték intézetünk kutatóprofesszorát.
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Politikai aktivizmus és gamifikáció: A Tisza Párt új applikációjáról kérdezték intézetünk kutatóprofesszorát.
A 2026-os választáson problémát okozhat a Fidesznek, hogy a fiatalok között jóval népszerűbb a Tisza? Lehet-e kistelepülések nélkül választást nyerni? Szabó Andrea, intézetünk tudományos főmunkatársa többek között ezeket a kérdéseket válaszolta meg Telexnek adott nagyinterjújában.
Patkós Veronika és Plesz Bendegúz 28 európai ország húsz évnyi adatait elemezve arra keresi a választ, hogy a politikai megosztottság miként hat a demokrácia egyik alapvető elemére: az elszámoltathatóságra.
Könyvükben a szerzők arra keresik a választ, hogyan működnek a közösségi médiaplatformok a helyi közösségépítés és a nyilvános diskurzus új színtereiként, illetve, hogy mindez milyen kihatással van a demokratikus gyakorlatokra.
Megjelent a Media and Communication Q1-es besorolású folyóiratban a "Weaponizing Wedge Issues: Strategies of Populism and Illiberalism in European Election Campaigning on Facebook" c. tanulmány, amelynek egyik szerzője Sebestyén Annamária volt, intézetünk tudományos munkatársa.
Tudományos főmunkatársaink, Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő a Klubrádió "Másrészről" c. műsorának voltak vendégei. Az adás a szerzők "20 év az Európai Unióban - Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlege" c. könyvének apropóján készült.
Tudományos főmunkatársunk, Stojilovska Ana új publikaciót jelentetett meg Mohammad Jaber és Hyerim Yoon közreműködésével az Urban Science folyóiratban, „Assessing the Determinants of Energy Poverty in Jordan Based on a Novel Composite Index” címmel (Q1).
A tudományos főmunkatárs Stojilovska Ana és kollégái, Hyerim Yoon és Jan Frankowski elnyerték az Energy Research & Social Science folyóirat 2025‑ös Early Career Scientist Award díját.
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Főigazgatója pályázatot hirdet projektasszisztensi munkakör betöltésére az ELTE TK Politikatudományi Kutatóintézetének energiaszegénységgel foglalkozó kutatásaiban (OTKA kutatás, WISE, LIGHT, valamint további tervezett projektekben).
Stojilovska Ana, intézetünk tudományos főmunkatársa elnyerte a Local Initiatives for Green Housing Transitions (LIGHT) című új projektet, melyet az Európai Klíma Alapítvány finanszíroz. A projekt célja, hogy megbízható helyi szereplők bevonásával – közös tanulási folyamatokon és gyakorlatokon keresztül – strukturális megoldásokat dolgozzon ki a megfizethető, alacsony szén-dioxid-kibocsátású lakhatás érdekében Magyarországon.
Legfrissebb blogbejegyzések
Ahogy a politikai kampányok már a közösségi média platformjait is behálózzák, egyre fontosabb szerepet kapnak a képek a politikai kommunikációban. Gyakran találkozunk hétvégi sétáikon szelfiző politikusokkal a közösségi médiában, mégis olyan keveset tudunk a politikusok vizuális kommunikációs stratégiáiról, és arról, hogy a felhasználók hogyan értékelik ezeket a perszonalizációs kísérleteket. Farkas Xénia és Bene Márton kutatása épp időben tárja elénk a magyar politikusok vizuális kommunikációjában fellelhető mintákat, és hogy hogyan illeszkednek a politikusok elképzelései a felhasználók tényleges preferenciáihoz.
Az Intersections East European Journal of Society and Politics folyóirat Passionate Europe. An expressive turn in European parliamentary election campaign communication and media discourses különszámáról.
A politikus kinyilvánítja a szeretetét a támogatói felé a kampányeseményen, a közösségi média felületein biztosítja szolidaritásáról a nehéz helyzetbe került állampolgárokat, hol elsírja magát a tragikus eseményekről tartott sajtótájékoztatón, hol pedig felbőszülve szitokszavakkal illeti az ellenzéki munkatársait. Az érzelemkifejezés számos ország politikusainak viselkedésében megtalálható, amelyek kutatására a politikai kommunikációban az utóbbi évtizedben került hangsúly. Az érzelmek és a politika kapcsolatát már az ókori görögök is vitatták; ugyanakkor a politikát leginkább a racionalitás nézőpontjából vizsgálta a politikatudomány. A politika ezen megközelítését finomította az affektív, más néven érzelmi fordulat a társadalomtudományokban, amely a racionalitás után teret enged az érzelmi tényezők vizsgálatának is.
Szabó Lilla írása
2020. október 1-én online konferencián ismertették a TK Politikatudományi Intézetének kutatói az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatán nyertes kutatási projektjeiket. A hét bemutatott projekt között tavalyi és idei nyertesek is szerepelnek. A beszámolókból többek közt kiderült, milyen hazai és nemzetközi együttműködések segítik a kutatók munkáját, valamint az is, hogy hogyan befolyásolja a világjárvány a kutatási folyamatokat.
Stumpf István
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Tevi Troy, a Bush adminisztráció egykori egészségügy miniszterhelyettese, arra vállalkozott, hogy Roosevelttől Trumpig nyomon kövesse a Fehér Ház belső harcait, az elnöki döntések befolyásolására törekvő tanácsadók rivalizálását. A szerző az amerikai civilizációból írt doktorátusával és a kormányzati bürokráciában szerzett tapasztalataival felvértezve élvezetes és ugyanakkor nagyon komoly szakmai megfontolásokat tartalmazó könyvet írt. Olyan szintézisét adta az elnöki hatalmat kiszolgáló bürokratikus gépezet és az erre mindjobban ráépülő mediatizált világnak, amely értékes megfigyelésekkel gyarapította az amerikai elnöki tanulmányok sorát, de sok tanulsággal szolgál a magyar közigazgatásban dolgozók számára is. Arthur Schlesingertől Henry Kissingeren át Donald Rumsfelden, Richard Cheneyn keresztül Valerie Jarett és Steve Bennonig olyan személyiségeket mutat be akik, jelentős hatást gyakoroltak a Fehér Ház működésére. A kiszivárogtatások és az intrikák világába is beavatja az olvasóit, de a legfontosabb célkitűzése az, hogy bemutassa milyen tényezők befolyásolják leginkább a világ egyik legnagyobb hatalmú vezetőjének, az amerikai elnöknek sikerét illetve kudarcát.
Szabó Andrea
Politikai Viselkedés Osztály
A koronavírus járvány társadalmi hatásai ma még teljes mértékben kiszámíthatatlanok. Jelen írás arra tesz kísérletet, hogy generációs alapon vizsgálja a témát. A szöveg fő kérdése, hogy formálódhat-e egy új, V, mint Vírus-generáció az éppen zajló folyamatok hatására
2020. február 25-én tartotta évértékelő rendezvényét a TK Politikatudományi Intézete. A nemzetközi publikációk terén a kiemelkedő 2018-as teljesítmény után 2019-ben is hasonlóan eredményes évet zárt az intézet. Összesen 40 nemzetközi PTI-s publikáció, közöttük 11 impakt faktoros folyóiratcikk született az elmúlt évben az intézet kutatói munkájának köszönhetően. Sebők Miklós, a PTI igazgatója kiemelte, hogy nemcsak a nemzetközi jelenlét mértéke, hanem az írások megjelenési helyének minősége tekintetében is stabilnak mondható az intézet teljesítménye.
A Lumen kávézóban mutatták be 2020. február 27-én Körösényi András Manipuláció és Demokrácia. Politikaelméleti tanulmányok című kötetét, amely a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg. Az új kiadványról a szerzővel Boda Zsolt (TK PTI) és Enyedi Zsolt (CEU) beszélgetett.
A Humán Tudományok Házában mutatták be Balázs Zoltán és Molnár Csaba Irányzatok a magyar politikai gondolkodásban című kötetét, amely az Osiris Kiadó gondozásában jelent meg. Az új kiadványról a szerzőkkel Körösényi András, Kiss Viktor és Mándi Tibor beszélgetett.
Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály
Gabriel Almond korszakos személyisége a politikatudománynak, de itthoni recepciója mintha túlságosan is csak a Sidney Verbával közösen írott Civic Culture-re szűkült volna. Pedig Almond nagyon kiterjedt témákban alkotott s ezek közül az egyik különösen érdekes lehet a számunkra. Merthogy foglalkozott a nemzetközi és a nemzeti tényezők sajátos kölcsönhatásával, egészen pontosan azzal, hogy a külső tényezők hogyan hathatnak a belső változásokra. Egy 1989-ben írott tanulmányában számba veszi a politikatudománynak azt a vonalát, amely túlmutat a határokon belüli társadalmi és gazdasági tényezőkön és a változások kapcsán különös hangsúlyt helyez a nemzetközi összefüggésekre. A magyar rendszerváltás harmincadik évfordulóján, Almond dolgozata lehetőséget ad számunkra jó néhány kérdés újragondolására.
Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály
A 2007-ben bekövetkező gazdasági válság hatásai vizsgálatának kiterjedt politikai gazdaságtani szakirodalma van. A kapitalizmushoz kapcsolódó elméleti megközelítések és modellek ugyan hagyományosan a fejlett, nyugati gazdaságokra épülnek, a visegrádi országokban végbemenő változások okait és folyamatait feltáró kutatások jelentősen hozzájárulhatnak az európai gazdasági és politikai folyamatok megértéséhez. Annak ellenére ugyanis, hogy a szakirodalom szerint a kelet-közép-európai térség gazdaságai egyazon fejlődési modellel rendelkeznek, eltérő utat választottak a válság kezelésére. Mi húzódik e különbségek mögött? Milyen változások figyelhetők meg az egyes országok esetében? A válságot követően milyen folyamatok látszódnak Magyarországon? Jasper Simons (European University Institute) e kérdéseket járta körül 2019. november 28-án a TK Politikatudományi Intézetében tartott előadásában, melyben a többi visegrádi országgal összehasonlítva mutatta be Magyarországon a válság utáni folyamatokat és azok hatásait.