A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Megjelent Bene Márton társszerkesztésében a "'The Peculiar Four' and Europe. Political Communication in Social Media in the Visegrad Countries before the 2024 European Parliament Elections" című kötet a Harrasowitz Verlag kiadónál. A könyv a visegrádi országok 2024-es európai parlamenti választások körüli kampányának politikai kommunikációját kutatja.
Bene Márton a Guardiannak adott interjút a közelgő országgyűlési választásokkal kapcsolatban, melyben a Fidesz és a Tisza kampánystratégiáit elemezte.
A WISE projekt, amelyben az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont konzorciumi tag, a STOP Exclusion Énergétique által odaítélt Energiaszegénység Megoldásai Díj 6. kiadásának egyik nyertese volt. A WISE a 19 francia és európai Energiaszegénység Megoldásai Díj nyerteseinek egyike volt
Metz Rudolf és Mikecz Dániel a HVG Fülke Podcastjának vendégei voltak, ahol többek között a kormánypárti jelöltek szerepéről, trollkodásról, alkotmányos puccsról beszéltek.
Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő szerkesztésében megjelent a „The Path of Hungary’s EU Membership: Navigating Sovereignty, Dependence, and Economic Development” című kötet a Palgrave Macmillan kiadónál.
Végleg annyi a liberális demokráciáknak? Mik ennek az okai? Elég-e legyőzni a populistákat a liberális demokrácia megmentéséhez? Miért éppen Magyarország lett úttörő a liberális demokrácia lebontásában?
Mikor és milyen békemegállapodással zárulhat le Putyin Ukrajna elleni háborúja? Milyen tényezők dönthetik el, hogy a Tisza vagy a Fidesz nyeri-e meg a választást? Mire számít az üzleti szféra, ki nyer 2026-ban? Többek közt ezekre a kérdésekre választolt Szabó Andrea, intézetünk tudományos főmunkatársa Zsiday Viktor közgazdásszal és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértővel.
Az ELTE ezzel a díjjal azokat a kutatóit díjazza, akik kiemelten aktívak a nyílt tudomány ismert területein, és ilyen irányú tevékenységük példaként állítható az egyetem közössége elé.
A Klubrádió Másrészről 2025 december 4-i adásában Rózsa Péter vendégei Tóth Szilárd és dr. Gyulai Attila kutatók voltak.
A Bódi Ferenc és Pálné Kovács Ilona szerkesztésében megjelent könyv folytatása az MTA Politikatudományi Intézetében Bőhm Antal és Szoboszlai György szerkesztette Önkormányzati választási sorozatkötetnek, amely a 2002-es választásig bezáróan négy önkormányzati választást dolgozott fel.
Legfrissebb blogbejegyzések
Történelemszemléletünket az egyes történelmi események értelmezése és a nekik tulajdonított fontosságuk nagyban befolyásolja – s ennek a befolyásnak tudatában is vagyunk. Kevésbé tudatos módon formálja történelemszemléletünket a történelem korszakokra bontása. Hasonlóan a történelem bármely eseményének értelmezéséhez, a történelem korszakokra bontása is egy vitatott és vitatható kérdés. Az Amerikai Egyesült Államokban – összefüggésben a Black Life Matters mozgalommal és a mozgalom eszméivel – az amerikai történelem ’elfogadott’ korszakokra bontásának legitimitása jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe. Az úgy nevezett 1619 Projekt, amit egy Nikole Hannah-Jones nevű újságíró fejlesztett ki azt tűzte ki céljául, hogy 1776 helyett, 1619 legyen az USA megalapításának hivatalosan elfogadott időpontja. Míg 1776 a Függetlenségi Nyilatkozathoz és a szabadság eszméihez köthető, 1619 a rabszolgasággal van összefüggésben, hiszen ebben az évben érkezett meg az első rabszolgahajó az amerikai Virginia (akkor még) gyarmat területére. A fellángoló vita tudatában ez a blogbejegyzés áttekinti az amerikai történelem jelenleg elfogadott és iskolákban tanított korszakokra bontását. Ezen felül a korszakokra bontás néhány vitatott elemét is bemutatja ez az írás. A blogbejegyzés részben a Polity folyóirat 2005-ös számában megjelent periodizációról szóló cikkek összefoglalója, részben pedig a Black Life Matters mozgalomhoz köthető történelemszemléleti kérdéseken alapszik.
A külföldi működőtőke-beruházások (FDI) hajtotta kelet-közép-európai gazdasági modellt az utóbbi években több kritika is érte, melyek az EU-s integráció keleti tagállamokra gyakorolt hatásával kapcsolatban is felvetnek kérdéseket. Vera Šćepanović és Medve-Bálint Gergő a román és lengyel autóipar vizsgálatán keresztül tárják fel, hogy az EU legszegényebb tagországaiban az uniós fejlesztési források számottevő része a világ vezető autóipari cégeinek zsebeit gazdagítja. A jelenlegi forráselosztási mechanizmusok és a kelet-közép-európai tagállamok külföldi befektetőktől való függésének kombinációja hozzájárul a területi aránytalanságok növekedéséhez és a külföldi és a hazai vállatok közötti egyenlőtlenség mélyüléséhez.
Political Normativity – A Persistent Challenge to Political Theory címmel rendezett online workshopot december 16-án a TK Politikatudományi Intézete társszervezőként a freiburgi Albert Ludwig Egyetemmel. A workshop témája a sajátosan politikai jellegű normativitás léte lehetőségeinek és kihívásainak vizsgálata volt. A workshop egyrészt elméleti szempontból közelítette meg a kortárs realista politikaelmélet figyelmének középpontjában álló kérdést. Másrészt a workshop igyekezett történeti perspektívából is megközelíteni a politikai normativitás a politikai gondolkodás történetében messzire visszanyúló problémáját. Az alábbi beszámoló rövid összefoglaló az elhangzott előadásokból.
A Jakab András és Sebők Miklós által szerkesztett, "Empirikus jogi kutatások - Paradigmák, módszertan, alkalmazási területek" c. kötet bemutatóját 2020. december 3-án online rendezték meg. A könyv az OSIRIS kiadó gondozásában jelent meg. A kötetet bemutató meghívottak Lévay Miklós (ELTE) és Tóth István György (TÁRKI) voltak.
Az idei Kutatók Éjszakáján ismét betekintést nyerhettek az érdeklődők a PTI munkatársainak kutatásaiba, ezúttal virtuálisan. A PTI idén két online eseményt szervezett. Először a ’Betekintés a politikatudományi kutatásainkba: korrupció, Trump és tüntetések’ eseményen a PTI fiatal kutatóinak aktuális témákat pedzegető projektjeit ismerhették meg a résztvevők. Másodszor, a filmkedvelők örömére, a filmek és a politika kapcsolatának tematikájára épülő előadássorozatba lehetett bekapcsolódni, melynek címe ’Tanulhat-e a politikatudomány a filmekből, és ha igen, mit?’.
2020. szeptember 15-én a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet (TK PTI) Speaker Series előadássorozatának keretében tartott előadást A pártok üzeneteinek tisztasága népszavazásokban: Kelet-Európai szavazók felfogása (Clarity of Party Cues in Referendums: Explaining Voters’ Perception in Eastern Europe) címmel Sergiu Gherghina, a Demokratikus innovációk és a magyar pártok című kutatás nemzetközi partnere. (A kutatás célja, hogy a választók és képviselők közötti kapcsolatot új alapokra helyező demokratikus innovációk ismertségét és elfogadottságát felmérje Országgyűlési képviselettel rendelkező pártok választott vezetői, valamint parlamenti képviselői körében.)
Milyen hatással vannak a választások a szavazók szubjektív jólétére? Boldogabbak a kormánypártra szavazók a választás után? Patkós Veronika és Farkas Eszter új tanulmányából kiderül: a kormánypártra szavazók Európa szerte boldogabbak az ellenzékre voksolóknál, ráadásul hosszútávon, az egész kormányzati ciklus alatt. Meglepő módon a boldogság oka a kormánypártiak körében nem az ideológiai preferenciák érvényre jutása, hanem a pártos kötődés. Minél jobban kötődik valaki egy párthoz, annál rózsaszínűbb a világ, amikor az ’ő pártja’ kormányoz.
Az TK Politikatudományi Intézetének kutatói 2018 óta vizsgálják tüntetők szociológia hátterét és politikai attitűdjeiket. Az alábbi bejegyzésben öt politikai esemény, tüntetés résztvevőinek adatai kerülnek összehasonlításra. Az adatok alapján kirajzolódik az egyes tüntetési témák mentén mozgósíthatók szociológiai profilja, a szervezettség hatása, továbbá az utcai tiltakozások jelentősége az ellenzéki oldalon.
Burdens of Political Theory címmel rendezett online politikaelméleti workshopot a TK Politikatudományi Intézete. A 2020. október 15-én megtartott workshop a legfontosabb kortárs politikaelméleti vitákat állította középpontba, így többek között a pluralizmus problémáját és a politika moralitás kapcsolatát, a politika autonómiáját. Az alábbi beszámoló rövid ízelítő az elhangzott előadásokból és az előadásokról szóló vitákból.
