A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Farkas Eszter és Szabó Gabriella az Acta Politica-ban megjelent Less happiness, more political interactions?—Cross-country evidence of the interrelations between political interactions and self-reported lack of happiness című tanulmányukban a személyes boldogság és a politikai részvétel egy speciális kategóriája közötti összefüggéseket vizsgálták.
Elkészült a Brémai Egyetem és az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kérdőíves kutatásának gyorsjelentése, melynek célja a 2025. október 23-án rendezett két, nagy tömegeket megmozgató demonstráción résztvevők társadalmi hátterének feltárása volt.
Papp Zsófia és Godfred Bonnah Nkansah az East European Politics-ban megjelent legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy az állampolgárok hogyan értékelik a kormány demokratikus normaszegéseit rendkívüli jogrend idején a magyar példán keresztül.
Susánszky Pál és Borbáth Endre legújabb tanulmánya azt vizsgálja, hogy a tüntetések átpolitizálódása hogyan befolyásolja az egyének részvételi hajlandóságát az egyes tiltakozó eseményeken.
Szabó Gabriella és Benedek István a morális érzelmekről és a politikai cringeről beszéltek a Telexnek adott interjújukban, ahol a MORES - Moral Emotions in Politics projektben elért kutatási eredményeiket is ismertették.
Az ELTE TK Politikatudományi Intézetének kutatói kérdőíves felmérést végeznek 2025. október 23-án a Békemenet és a Nemzeti Menet során.
A Magyar Szociológiai Társaság idén Papp Zsófiának, Susánszky Pálnak, Szabó Andreának és Valuch Tibornak ítélte oda a Polányi Károly-díjat, amely a 2024-es év legjobb publikációit díjazza.
Megjelent Metz Rudolf, kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa és Kövesdi Veronika, fiatal kutató új kötete: „A Magyar Péter-jelenség – Egy politikai felemelkedés anatómiája”.
Kövesdi Veronika és Metz Rudolf új könyvükről beszéltek az Ötpontban műsorában.
Hamrak Bence, Erin Jenne, Littvay Levente, és Simonovits Gábor legújabb tanulmányukban a soros-kampány választói megítélését vizsgálták, amely az East European Politics folyóiratban jelent meg.
Legfrissebb blogbejegyzések
Az Aktív Fiatalok kutatási projekt keretében a Magyarországon felsőoktatásban tanuló fiatalok politikai attitűdjeit, értékrendszerét és politikai részvételét vizsgáljuk. A 2024-ben végzett adatfelvételünket (Szabó és Oross 2024) kiegészítettük egy középiskolások külföldi egyetemeken való továbbtanulását vizsgáló kísérleti jellegű kutatással is. 2024 januárjában a legrangosabb 100 hazai középiskola körében adatokat gyűjtöttünk a továbbtanulási arányokról.
A blogbejegyzés az alábbi folyóiratcikk összefoglalója:
Szabó, G., & Lipiński, A. (2024). Sympathy With Ukraine (Or Not So Much)! Emotion-Based Solidarity in the Political Communication of the Polish and Hungarian Prime Ministers. American Behavioral Scientist, 00027642241240357.
Elkészült a 2024-es Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódó EU&I 2024 elnevezésű - a firenzei European University Institute által koordinált, magyar oldalról többek között a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet közreműködésével elkészített -, a választók politikai tájékozódását segítő akadémiai projekt.
A 16−29 éves fiatalok 60 százaléka elégedetlen a demokrácia jelenlegi állapotával, de a fiatalok relatív többsége "pártoktól távolságot tartó".
A politikai kommunikáció és a médiakutatás affektív fordulata olyan kutatásoknak adott teret, melyek az érzelmek és a politika kapcsolatát vizsgálják. A morális érzelmek kutatásából, mint amilyen a szégyen is, korábban nem kapott helyet az érzelmi és a nyilvános lealacsonyítás és az ellenlépések kommunikatív komplexitásának vizsgálata.
Z-generáció, COVID-generáció, klímageneráció?
A magyar 16–29 évesek véleménye a generációs önbesorolásról
A jelenlegi blogbejegyzés az „Amerikai és magyar politikai fejlődés: összehasonlító elemzés” c. PTI projekt blogsorozatának a folytatása, amely a politikatudományi vizsgálatot egy történetibb szemszögből folytatja. Martin J. Sklar politológus a századfordulós (1900) amerikai társadalmat gazdasági szemszögből vizsgálja nagy hangsúlyt fektetve a korszakban kialakuló a vállalati-liberális-kapitalista termelési módra. A társadalmi jelenségek és a politikai fejlődés vizsgálata sok szemszögből lehetséges és szükséges én Sklar gazdasági megközelítését szeretném egy elméletibb kontextusba helyezni ebben a bejegyzésben, amely a társadalom és a korszakos fogalmi eszköztárak viszonyának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A korszak progresszivizmus, kapitalizmus, liberalizmus hármas fogalma így nem csak egy sajátos gazdasági jelenséget teremtett meg, hanem érintkezve a korszakban megjelenő társadalmi mozgalmakkal a modern amerikai demokrácia esszenciális jelentéstartalmát is megformálta, amely azóta is meghatározza az amerikai politika fejlődési útjait.
Minden harmadik fiatal eljátszott a külföldi letelepedés gondolatával. A magyar 16–29 évesek véleménye a Magyarországon kívüli tanulásról, munkáról és életről
Az MTA Nagykockázatú poszt-COVID kiemelt programok keretében 1000 fős reprezentatív online survey* készült a 16–29 éves magyar fiatalok körében. A kutatói team tagjai: Szabó Andrea (TK PTI), Nagy Ádám (Excenter), Fekete Mariann (SZTE), Böcskei Balázs (TK PTI).
2022 január óta számos, oktatással kapcsolatos tiltakozó akciót szerveztek Magyarországon. A tiltakozások intenzitása miatt az oktatásügyi tiltakozási hullám az elmúlt évek egyik legfontosabb politikai kollektív cselekvése lett. Kutatásunkkal arra kívánunk választ adni, hogyan vélekednek a pedagógusok a közoktatásban tapasztalt legfontosabb problémákról, valamint az oktatással összefüggő tiltakozásokról.
