A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Megjelent Kopasz Marianna, Herke Boglárka és Balogh Karolina új tanulmánya a Children and Youth Services Review Q1-es besorolású folyóiratban. A kutatók 270 magyar általános iskolai pedagógus döntéseit vizsgálták hipotetikus gyermekvédelmi helyzetek (vignetták) segítségével.
"A 2026-os választásokat követő új politikai helyzet egyik különösen szembetűnő jellemzője az önálló akarattal bíró, a kormányzati szereplőket jelentős nyomás alá helyezni képes digitális tömeg megjelenése" -írja Bene Márton a 444-en megjelent cikkében.
Megjelent Dobos Gábor és Bene Márton könyvfejezete a Hubert Heinelt, Björn Egner, Jakub Lysek és Tom Verhelst által szerkesztett Municipal Councillors in Europe második kötetében .
Hajnal Áron, Patkós Veronika és Aslinur Inalci East European Politics-ban megjelent cikke a polarizáció és korrupció közötti komplex kapcsolatot vizsgálja különböző politikai rezsimtípusokban.
Bene Márton és Burai Krisztina a The Routledge Companion to Social Media and Politics című könyvben megjelent könyvfejezete a közösségi média és a populizmus kapcsolatát vizsgálja.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Papp Zsófia legújabb tanulmánya a Representation folyóiratban azt vizsgálja, hogyan értékelik a polgárok az országgyűlési képviselők többdimenziós reszponzivitását öt európai demokráciában (Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország és Lengyelország).
Papp Zsófia Democratization című folyóiratban megjelent tanulmányában azt vizsgálja, hogy az észlelt politikai képviselet miként alakítja a demokratikus teljesítmény megítélését egy polarizált, demokratikus visszacsúszással jellemezhető politikai környezetben.
Stojilovska Ana, Szabó Sára és Szücs Lili 2026. június 9-én Brüsszelben három előadással részt vettek a WISE (Women in Solidarity for Energy) projekt záróeseményén: egy lakhatási fókuszú előadással a New European Bauhaus Festival keretében, egy előadással a WISE magyarországi megvalósításáról, valamint egy workshop-pal, amely a helyi szereplők bevonását vizsgálta az energiaszegénység kezelésében. Az esemény a WISE projekt lezárását jelentette. A projekt célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az európai egyedülálló nőket érintő energiaszegénység nemi dimenzióira. A konzorcium magyar partnere a TK volt.
Szabó Gabriella, Farkas Eszter, Ring Orsolya és Beichelt Timm legújabb tanulmánya a harag stratégiai alkalmazását vizsgálja a közösségi médiában folytatott politikai kommunikációban a 2019-es és a 2024-es európai parlamenti választások során Németországban és Magyarországon.
A toolkit a magyarországi hátrányos helyzetű csoportok alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállás során tapasztalt kihívásairól tájékoztatja az érintett szereplőket. Akciókutatáson alapul, és a roma közösségekre, az egyedülálló anyákra, valamint a migránsokra fókuszál. A toolkit bemutatja, hogy az energiaszegénység gyakran olyan tágabb problémákkal kapcsolódik össze, mint a bizonytalan lakhatás, az alacsony jövedelem, a diszkrimináció, a jogi bizonytalanság és a gondozási terhek.
Legfrissebb blogbejegyzések
.png&w=100&h=100&zc=1)
A pti memo első bejegyzésében Christian Baden (Hebrew University of Jerusalem) gondolatébresztő előadását foglaljuk össze, melynek címe "Propaganda mint társadalmi folyamat". Az előadásnak a HUN-REN Politikatudományi Intézet adott otthont a Speaker Series rendezvénysorozat keretében 2025. január 23-án.
Az Aktív Fiatalok kutatási projekt keretében a Magyarországon felsőoktatásban tanuló fiatalok politikai attitűdjeit, értékrendszerét és politikai részvételét vizsgáljuk. A 2024-ben végzett adatfelvételünket (Szabó és Oross 2024) kiegészítettük egy középiskolások külföldi egyetemeken való továbbtanulását vizsgáló kísérleti jellegű kutatással is. 2024 januárjában a legrangosabb 100 hazai középiskola körében adatokat gyűjtöttünk a továbbtanulási arányokról.
A blogbejegyzés az alábbi folyóiratcikk összefoglalója:
Szabó, G., & Lipiński, A. (2024). Sympathy With Ukraine (Or Not So Much)! Emotion-Based Solidarity in the Political Communication of the Polish and Hungarian Prime Ministers. American Behavioral Scientist, 00027642241240357.
Elkészült a 2024-es Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódó EU&I 2024 elnevezésű - a firenzei European University Institute által koordinált, magyar oldalról többek között a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet közreműködésével elkészített -, a választók politikai tájékozódását segítő akadémiai projekt.
A 16−29 éves fiatalok 60 százaléka elégedetlen a demokrácia jelenlegi állapotával, de a fiatalok relatív többsége "pártoktól távolságot tartó".
A politikai kommunikáció és a médiakutatás affektív fordulata olyan kutatásoknak adott teret, melyek az érzelmek és a politika kapcsolatát vizsgálják. A morális érzelmek kutatásából, mint amilyen a szégyen is, korábban nem kapott helyet az érzelmi és a nyilvános lealacsonyítás és az ellenlépések kommunikatív komplexitásának vizsgálata.
Z-generáció, COVID-generáció, klímageneráció?
A magyar 16–29 évesek véleménye a generációs önbesorolásról
A jelenlegi blogbejegyzés az „Amerikai és magyar politikai fejlődés: összehasonlító elemzés” c. PTI projekt blogsorozatának a folytatása, amely a politikatudományi vizsgálatot egy történetibb szemszögből folytatja. Martin J. Sklar politológus a századfordulós (1900) amerikai társadalmat gazdasági szemszögből vizsgálja nagy hangsúlyt fektetve a korszakban kialakuló a vállalati-liberális-kapitalista termelési módra. A társadalmi jelenségek és a politikai fejlődés vizsgálata sok szemszögből lehetséges és szükséges én Sklar gazdasági megközelítését szeretném egy elméletibb kontextusba helyezni ebben a bejegyzésben, amely a társadalom és a korszakos fogalmi eszköztárak viszonyának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A korszak progresszivizmus, kapitalizmus, liberalizmus hármas fogalma így nem csak egy sajátos gazdasági jelenséget teremtett meg, hanem érintkezve a korszakban megjelenő társadalmi mozgalmakkal a modern amerikai demokrácia esszenciális jelentéstartalmát is megformálta, amely azóta is meghatározza az amerikai politika fejlődési útjait.
Minden harmadik fiatal eljátszott a külföldi letelepedés gondolatával. A magyar 16–29 évesek véleménye a Magyarországon kívüli tanulásról, munkáról és életről
Az MTA Nagykockázatú poszt-COVID kiemelt programok keretében 1000 fős reprezentatív online survey* készült a 16–29 éves magyar fiatalok körében. A kutatói team tagjai: Szabó Andrea (TK PTI), Nagy Ádám (Excenter), Fekete Mariann (SZTE), Böcskei Balázs (TK PTI).
