Gyakornoki helyet hirdet a Politikatudományi Intézet „Hogyan polarizálódnak és depolarizálódnak a társadalmak” projektje
Jelentkezési határidő: 2026. március 20. 10:00
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Jelentkezési határidő: 2026. március 20. 10:00
Megjelent Sebestyén Annamária tanulmánya az East European Politics (D1, IF: 3.1) nevű folyóiratban, amelyben a kutató az ellenzéki képviselők reprezentációs stratégiáit vizsgálja.
Megjelent Ujlaki Anna új kötete, A Feminist Exploration of Migration – A Critical Cosmopolitan Care Approach, amely a migráció politikaelméletének feminista újragondolását kínálja. A munka kettős kritikát fogalmaz meg a migrációról való társadalomtudományos gondolkodással szemben, és arra hívja az olvasót, hogy a migráció kérdését a migránsok saját tapasztalataiból kiindulva vizsgálja.
Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent a Merre tovább? Magyarország helyzete és kilátásai című könyv, melyben többek között Boda Zsolt és Szabó Andrea elemzik az elmúlt 16 év politikai történéseit.
Megjelent Bíró-Nagy András cikke a The Guardian hírportálon, amelyben a kutató a 2026-os magyar választási kampányt elemzi, különös tekintettel a Fidesz és a Tisza stratégiáira.
Kopasz Marianna, Papp Zófia, Zsigmond Csilla és Husz Ildikó tanulmánya a COVID–19 elleni oltás elfogadásának meghatározó tényezőit vizsgálja Magyarországon, különös tekintettel a tudományba vetett bizalomra.
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetet tisztelettel meghív minden érdeklődőt az Önkormányzati választások, az önkormányzatiság három évtizede Magyarországon című kötet könyvbemutatójára.
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont részvételével elindult az INFOPOLDEM projekt, amely támogatást nyert az EUI Widening Europe Programme 2026 keretében, és Patkós Veronika az egyik vezető kutatója.
Megjelent Bene Márton társszerkesztésében a "'The Peculiar Four' and Europe. Political Communication in Social Media in the Visegrad Countries before the 2024 European Parliament Elections" című kötet a Harrasowitz Verlag kiadónál. A könyv a visegrádi országok 2024-es európai parlamenti választások körüli kampányának politikai kommunikációját kutatja.
Legfrissebb blogbejegyzések
A pti memo első bejegyzésében Christian Baden (Hebrew University of Jerusalem) gondolatébresztő előadását foglaljuk össze, melynek címe "Propaganda mint társadalmi folyamat". Az előadásnak a HUN-REN Politikatudományi Intézet adott otthont a Speaker Series rendezvénysorozat keretében 2025. január 23-án.
Az Aktív Fiatalok kutatási projekt keretében a Magyarországon felsőoktatásban tanuló fiatalok politikai attitűdjeit, értékrendszerét és politikai részvételét vizsgáljuk. A 2024-ben végzett adatfelvételünket (Szabó és Oross 2024) kiegészítettük egy középiskolások külföldi egyetemeken való továbbtanulását vizsgáló kísérleti jellegű kutatással is. 2024 januárjában a legrangosabb 100 hazai középiskola körében adatokat gyűjtöttünk a továbbtanulási arányokról.
A blogbejegyzés az alábbi folyóiratcikk összefoglalója:
Szabó, G., & Lipiński, A. (2024). Sympathy With Ukraine (Or Not So Much)! Emotion-Based Solidarity in the Political Communication of the Polish and Hungarian Prime Ministers. American Behavioral Scientist, 00027642241240357.
Elkészült a 2024-es Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódó EU&I 2024 elnevezésű - a firenzei European University Institute által koordinált, magyar oldalról többek között a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet közreműködésével elkészített -, a választók politikai tájékozódását segítő akadémiai projekt.
A 16−29 éves fiatalok 60 százaléka elégedetlen a demokrácia jelenlegi állapotával, de a fiatalok relatív többsége "pártoktól távolságot tartó".
A politikai kommunikáció és a médiakutatás affektív fordulata olyan kutatásoknak adott teret, melyek az érzelmek és a politika kapcsolatát vizsgálják. A morális érzelmek kutatásából, mint amilyen a szégyen is, korábban nem kapott helyet az érzelmi és a nyilvános lealacsonyítás és az ellenlépések kommunikatív komplexitásának vizsgálata.
Z-generáció, COVID-generáció, klímageneráció?
A magyar 16–29 évesek véleménye a generációs önbesorolásról
A jelenlegi blogbejegyzés az „Amerikai és magyar politikai fejlődés: összehasonlító elemzés” c. PTI projekt blogsorozatának a folytatása, amely a politikatudományi vizsgálatot egy történetibb szemszögből folytatja. Martin J. Sklar politológus a századfordulós (1900) amerikai társadalmat gazdasági szemszögből vizsgálja nagy hangsúlyt fektetve a korszakban kialakuló a vállalati-liberális-kapitalista termelési módra. A társadalmi jelenségek és a politikai fejlődés vizsgálata sok szemszögből lehetséges és szükséges én Sklar gazdasági megközelítését szeretném egy elméletibb kontextusba helyezni ebben a bejegyzésben, amely a társadalom és a korszakos fogalmi eszköztárak viszonyának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A korszak progresszivizmus, kapitalizmus, liberalizmus hármas fogalma így nem csak egy sajátos gazdasági jelenséget teremtett meg, hanem érintkezve a korszakban megjelenő társadalmi mozgalmakkal a modern amerikai demokrácia esszenciális jelentéstartalmát is megformálta, amely azóta is meghatározza az amerikai politika fejlődési útjait.
Minden harmadik fiatal eljátszott a külföldi letelepedés gondolatával. A magyar 16–29 évesek véleménye a Magyarországon kívüli tanulásról, munkáról és életről
Az MTA Nagykockázatú poszt-COVID kiemelt programok keretében 1000 fős reprezentatív online survey* készült a 16–29 éves magyar fiatalok körében. A kutatói team tagjai: Szabó Andrea (TK PTI), Nagy Ádám (Excenter), Fekete Mariann (SZTE), Böcskei Balázs (TK PTI).