A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Megjelent a De Gruyter Handbook of Eastern European Politics, Society and Culture című könyve, amelyben intézetünk kutatója, Valuch Tibor is közreműködött Deindustrialization to Reindustrialization: Social and Economic Impact of Postcommunist Industrial Transformation című fejezetével.
A WISE (Women in Solidarity for Energy) és a LIGHT (Local Initiatives for Green Housing Transitions) projektek részeként 5 online workshopra került sor 2025 novembere és 2026 februárja között, az Utcajogász Egyesülettel és a Menedék Egyesülettel közösen szervezve, Stojilovska Ana, Szabó Sára és Szücs Lili (Politikatudományi Kutatóintézet) moderálásával.
Megjelent Mikecz Dániel és Farkas Eszter tanulmánya a Problems of Post-Communism című folyóiratban (Impact Factor: 2.0), ahol a 2021-es ellenzéki előválasztás szavazói magatartását elemezték.
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézet publikációs pályázatot ír ki BA-, MA-, illetve PhD-képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására.
A Politikatudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Szabó Andrea és tudományos munkatársa, Sebestyén Annamária új tanulmánya jelent meg a Post-Soviet Affairs (Taylor & Francis) D1-es besorolású nemzetközi folyóiratban.
„Retorikailag elő van készítve egy véres konfliktus” - Szabó Márton politikatudós, filozófus az Orbáni narratíva hatásáról és a Tiszáról.
Tudományos munkatársunk, Benedek István új tanulmánya jelent meg Comparative European Politics (Springer Nature) D1-es besorolású nemzetközi folyóiratban. A publikáció címe: Polarizing transition? Opposition strategies and the rise of Péter Magyar and the Respect and Freedom Party (TISZA) in Hungary.
Buzogány Áron, Mikecz Dániel és Piotr Kocyba az Environmental Politics (D1) nevű folyóiratban megjelent új tanulmánya a Fridays For Future klímamozgalom tüntetőinek szociológiai hátterét, politikai attitűdjeit vizsgálja kelet- és nyugat-európai összehasonlításban.
Jelentkezési határidő: 2026. március 20. 10:00
Legfrissebb blogbejegyzések
.png&w=100&h=100&zc=1)
A pti memo első bejegyzésében Christian Baden (Hebrew University of Jerusalem) gondolatébresztő előadását foglaljuk össze, melynek címe "Propaganda mint társadalmi folyamat". Az előadásnak a HUN-REN Politikatudományi Intézet adott otthont a Speaker Series rendezvénysorozat keretében 2025. január 23-án.
Az Aktív Fiatalok kutatási projekt keretében a Magyarországon felsőoktatásban tanuló fiatalok politikai attitűdjeit, értékrendszerét és politikai részvételét vizsgáljuk. A 2024-ben végzett adatfelvételünket (Szabó és Oross 2024) kiegészítettük egy középiskolások külföldi egyetemeken való továbbtanulását vizsgáló kísérleti jellegű kutatással is. 2024 januárjában a legrangosabb 100 hazai középiskola körében adatokat gyűjtöttünk a továbbtanulási arányokról.
A blogbejegyzés az alábbi folyóiratcikk összefoglalója:
Szabó, G., & Lipiński, A. (2024). Sympathy With Ukraine (Or Not So Much)! Emotion-Based Solidarity in the Political Communication of the Polish and Hungarian Prime Ministers. American Behavioral Scientist, 00027642241240357.
Elkészült a 2024-es Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódó EU&I 2024 elnevezésű - a firenzei European University Institute által koordinált, magyar oldalról többek között a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet közreműködésével elkészített -, a választók politikai tájékozódását segítő akadémiai projekt.
A 16−29 éves fiatalok 60 százaléka elégedetlen a demokrácia jelenlegi állapotával, de a fiatalok relatív többsége "pártoktól távolságot tartó".
A politikai kommunikáció és a médiakutatás affektív fordulata olyan kutatásoknak adott teret, melyek az érzelmek és a politika kapcsolatát vizsgálják. A morális érzelmek kutatásából, mint amilyen a szégyen is, korábban nem kapott helyet az érzelmi és a nyilvános lealacsonyítás és az ellenlépések kommunikatív komplexitásának vizsgálata.
Z-generáció, COVID-generáció, klímageneráció?
A magyar 16–29 évesek véleménye a generációs önbesorolásról
A jelenlegi blogbejegyzés az „Amerikai és magyar politikai fejlődés: összehasonlító elemzés” c. PTI projekt blogsorozatának a folytatása, amely a politikatudományi vizsgálatot egy történetibb szemszögből folytatja. Martin J. Sklar politológus a századfordulós (1900) amerikai társadalmat gazdasági szemszögből vizsgálja nagy hangsúlyt fektetve a korszakban kialakuló a vállalati-liberális-kapitalista termelési módra. A társadalmi jelenségek és a politikai fejlődés vizsgálata sok szemszögből lehetséges és szükséges én Sklar gazdasági megközelítését szeretném egy elméletibb kontextusba helyezni ebben a bejegyzésben, amely a társadalom és a korszakos fogalmi eszköztárak viszonyának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A korszak progresszivizmus, kapitalizmus, liberalizmus hármas fogalma így nem csak egy sajátos gazdasági jelenséget teremtett meg, hanem érintkezve a korszakban megjelenő társadalmi mozgalmakkal a modern amerikai demokrácia esszenciális jelentéstartalmát is megformálta, amely azóta is meghatározza az amerikai politika fejlődési útjait.
Minden harmadik fiatal eljátszott a külföldi letelepedés gondolatával. A magyar 16–29 évesek véleménye a Magyarországon kívüli tanulásról, munkáról és életről
Az MTA Nagykockázatú poszt-COVID kiemelt programok keretében 1000 fős reprezentatív online survey* készült a 16–29 éves magyar fiatalok körében. A kutatói team tagjai: Szabó Andrea (TK PTI), Nagy Ádám (Excenter), Fekete Mariann (SZTE), Böcskei Balázs (TK PTI).
