Sajtóvisszhang: Bíró-Nagy András cikke a New York Times-ban
A világ egyik legrangosabb napilapjában, a New York Times-ban jelent meg Bíró-Nagy András elemzése a 2022-es magyar választásokról.
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Új könyv: A realista politikus
Megjelent Illés Gábor "A realista politikus. A cselekvés perspektívái a realista politikaelméletben" c. tanulmánykötet, a Gondolat - Társadalomtudományi Kutatóközpont kiadásában.
A PTI 2021-es évértékelője: újabb rekordév
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Sikeresen zajlott le intézetünk évértékelője, mely során a 2021-es év sikereit és eredményeit tekintettük át. Osztályaink egytől-egyig elismerést érdemelnek a kitartó és lelkiismeretes munkájukért.
Elnyert kutatási program támogatás
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Elnyert a Bolgár Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia bilaterális kutatási program támogatás.
Új könyv: Bátorság a Politikában
Megjelent Bódi Ferenc és Ralitsa Savova szerkesztésében Bátorság a Politikában c. tanulmánykötet, a Gondolat - Társadalomtudományi Kutatóközpont kiadásában.
Gratulálunk kollégáinknak!
A poszt-COVID-jelenségek kutatásának támogatására kiírt akadémiai pályázat első és második körének nyertesei között kollégáink is képviseltetik magukat.
Új kollégákkal bővült az Intézetünk kutatói csapata
Idén több nagyszerű kutató csatlakozott hozzánk!
Új megjelenés: Measuring partisan polarization with partisan differences in satisfaction with the government: the introduction of a new comparative approach
Megjelent Patkós Veronika "Measuring partisan polarization with partisan differences in satisfaction with the government: the introduction of a new comparative approach" című publikációja a Quality & Quantity folyóiratban.
Új megjelenés: Do electoral reforms tend to favour the incumbents? A quantitative analysis
Megjelent Patkós Veronika és Stump Árpád "Do electoral reforms tend to favour the incumbents? A quantitative analysis" című publikációja.
Új tanulmány: The Polyphonic Sounds of Europe: Users’ engagement with parties’ European-focused Facebook posts
Új tanulmány jelent meg "The Polyphonic Sounds of Europe: Users’ engagement with parties’ European-focused Facebook posts" címmel, a Politics & Governance folyóiratban.
Legfrissebb blogbejegyzések
Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
