Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Új publikáció: Non-compulsory compliance with the EU. Implementation of European Semester recommendations in the Visegrad countries
Megjelent Bíró-Nagy András és Szabó Andrea angol nyelvű kötete a magyar fiatalokról. A kiadvány a Friedrich-Ebert-Stiftung gondozásában jelent meg.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Papp Zsófia és Godfred Bonnah Nkansah új tanulmánya, amely a "Does cohort size matter? Assessing the effect of youth cohort size and peer influence on young people's electoral participation" címet viseli, elérhető a Journal of Youth Studies folyóiratban.
Papp Zsófia új publikációja, amely az "Environmental attitudes, environmental problems and party choice. A large-N comparative study" címet viseli, elérhető a Political Geography folyóiratban.
A poltextLAB tagjai résztvesznek a COMPTEXT nemzetközi szövegbányászati hálózat Dublinban megrendezésre kerülő konferenciáján május 6-7 között.
Szabó Márton új, három kötetes könyve, a "Társadalompoétika I-III." megjelent a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában.
Megjelent Sebők Miklós, Kubik Bálint György, Molnár Csaba, Járay István és Székely Anna Measuring legislative stability: a new approach with data from Hungary című tanulmánya a European Political Science-ben.
Megjelent Bene Márton, Andrea Ceron, Vicente Fenoll, Jörg Haßler, Simon Kruschinski, Anders Olof Larsson, Melanie Magin, Katharina Schlosser és Anna-Katharina Wurst "Keep Them Engaged! Investigating the Effects of Self-centered Social Media Communication Style on User Engagement in 12 European Countries" című tanulmánya a Political Communication folyóiratban
A European Journal of Communication folyóiratban megjelent Farkas Xénia, Daniel Jackson, Paweł Baranowski, Bene Márton, Uta Russmann, és Anastasia Veneti közös tanulmánya, amely a "Strikingly similar: Comparing visual political communication of populist and non-populist parties across 28 countries" címet viseli.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA-, MA-, illetve PhD-képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására. Az Alkotói pályázaton részt vehet minden magyarországi, külhoni, illetve külföldi intézmény magyar állampolgárságú hallgatója, valamint magyarországi egyetemen tanuló külföldi diákja.
Legfrissebb blogbejegyzések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
