A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
‘Morality in Political and Public Debates. What is Beyond Moral Framing?’ – Special Issue of American Behavioral Scientist (ABS)
Guest editors: Gabriella Szabó (Centre for Social Sciences, Budapest, Hungary) and Sergei Samoilenko (George Mason University)
This special issue seeks to contribute to the academic discussion of morality and moral regulation in politicized debates by focusing on interdisciplinary research in sociology, behavioral sciences, political communication, and related fields.
Életének 79. évében elhunyt Guba László, aki több, mint tizenöt éven át, 2009-es nyugdíjazásáig az MTA Politikatudományi Intézetének ügyvezető igazgatója volt.
Sebők Miklós a 444.hu-n elemezte a növekvő inflációra adható gazdaságpolitikai válaszokat.
Metz Rudolf elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. A 2022 és 2025 között megvalósuló kutatási projekt a politikai vezetés vezető- és követőközpontú vizsgálatára vállalkozik. Gratullálunk!
A TK Politikatudományi Intézete által kiírt Alkotói pályázat 2022-es év első félévének nyertesei Bagi Virág (ELTE ÁJK) "A tudatlanság fátyla mögött" témában (konzulens: Bene Márton), valamint László Tamás (ELTE ÁJK) "Bölcs laikusok a „nép” képviseletében? A deliberatív közösségi gyűlések képviseletelméleti megközelítése és magyarországi gyakorlatuk empirikus vizsgálata" témában (konzulens: Oross Dániel - Illés Gábor).
A TK PTI ‘Speaker Series’ konferencia sorozatának legutóbbi, 2022. május 5.-i rendezvényén Arseniy Samsonov tartott előadást. Az előadás során a közösségi médiában megjelenő dezinformáció témakörét járta körül.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tíz kutatója vehetett át akadémiai elismerést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 195. ünnepi közgyűlése keretében 2022. május 2-án megtartott díjátadón. A 2020. évi és a 2022. évi Akadémiai Aranyérmet, valamint az idei Akadémiai Díjakat Freund Tamás, az MTA elnöke adta át.
Legfrissebb blogbejegyzések
Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
A politika „hajózás-metaforája” szerint a vezető feladata a hajó irányítása, illetve viharos időben a kormányozhatóság biztosítása. Ebben a felfogásban a vihar egy váratlan külső hatás, amelyet a kormányosnak uralnia kell. A politikai vezetők és válságok kapcsolata azonban nem érthető meg kizárólag a külső sokkok megzabolázására tett kísérletként. Az is elképzelhető, hogy a vezetők szándékosan terelik a hajót „vadvizekre”, hogy ezzel a politikai helyzetet megváltoztassák, és saját céljaiknak szerezzenek érvényt.
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?