Gyakornoki helyet hirdet a Politikatudományi Intézet Comparative Agendas Project-je
Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project
A PLEDGE - POLITICS OF GRIEVANCE AND DEMOCRATIC GOVERNANCE egy kutatási és innovációs projekt, amely a sérelemi politizálást és azok demokráciára gyakorolt hatását vizsgálja.
Megjelent Bíró-Nagy András, intézetünk tudományos főmunkatársának Ania Skrzypekkel közösen szerkesztett angol nyelvű könyve a visegrádi országok szociáldemokrata pártjairól a Palgrave Macmillan kiadó gondozásában.
Mikecz Dániel, Medve-Bálint Gergő, valamint Simonovits Gábor érdemelte ki az MTA által alapított ösztöndíjat.
Az év első félévében számos kollégánk részesült kiemelt publikációs jutalomban.
Intézetünk kollégája a Neue Zürcher Zeitung-ban és a Der Standard-ban publikálta írásait.
Megjelent Illés Gábor és Körösényi András "The touch of the leader: representation and responsiveness in plebiscitary leader democracy" címmel a Distinktion: Journal of Social Theory című folyóiratban.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA, MA, illetve társadalomtudományi doktori képzésben részt vevő hallgatók számára.
A több mint 209 millió forintos támogatású, öt éves projekt címe: "A visegrádi országok változó globális viszonyrendszere háborús időkben – Egy mesterséges intelligencia által támogatott összehasonlító elemzés".
Alkotói pályázatunk idei első féléves fordulóján egy ösztöndíj mellett három különdíj kiosztására is sor került.
Legfrissebb blogbejegyzések
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?