Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
"A volt kancelláriaminiszter, nemrég leköszönt alkotmánybíró, Orbán egykori kollégiumi nevelője interjút adott a hvg.hu-nak és a hvg360.hu-nak, amelyben beszél a talárban eltöltött éveiről és az Orbán Viktor által felépített rendszerről is. Nagyinterjú."
"E kötetben több mint 30 elismert Amerika-szakértő, illetve gyakorlati szakember foglalta össze, hogyan hatott az elmúlt évtizedekben az amerikai politika a magyar közéletre. Bemutatjuk, hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, valamint a magyar politikai intézményrendszer. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy az USA-ból érkező politikai hatások meghatározó részei mai közéletünknek"
"Mikecz Dániel és Oross Dániel, az MTA Klímaaktivizmus kutatócsoportjának* tagjai alaposabban is feltérképezték, hogy ezek az új környezetvédő kezdeményezések elsősorban kiket mozgósítanak. A tanulmány eredetiben itt olvasható.
Megjelent Valuch Tibor: Die ungarische Gesellschaft im Wandel - Soziale Veränderungen in Ungarn 1989–2019 című könyve a Friedrich Pustet Verlag gondozásában, Regensburgban.
Megjelent Körösényi András “Manipuláció és demokrácia. ” c. a Gondolat kiadó gondozásában.
"A közelmúltban két kiemelkedő társadalomtudományi monográfia látott napvilágot – a Napvilág Kiadó gondozásában, és a Társadalomelméleti Műhely kutatási és publikációs programjának keretében. Az egyik Scheiring Gábor Egy demokrácia halála. Az autoriter kapitalizmus és a felhalmozó állam felemelkedése Magyarországon című műve, a másik Sebők Miklós Paradigmák fogságában. Elitek és ideológiák a magyar pénzügyi kapitalizmusban című alkotása. Mindkét mű a magyarországi rendszerváltás óta eltelt harminc év társadalmi folyamatainak döntően politikai gazdaságtani elemzésén nyugszik, tehát fókuszában a gazdasági és politikai hatalmi folyamatok összefüggésrendszere áll. Mindazonáltal tartalmaz komoly társadalom-lélektani aspektusokat is."
Bene Márton és Sebők Miklós Review Editorként (bíráló szerkesztőként) csatlakozott a Frontiers in Political Science online tudományos folyóirat Methods and Measurement (Módszertan és Mérés) szerkesztőségéhez.
"Itt van Amerika – Az amerikai politika hatása Magyarországon címmel adott ki könyvet az Athenaeum kiadó Sebők Miklós és az Azonnali rendszeres szerzője, Böcskei Balázs szerkesztésében. A kötetben 30 szerző hasonlítja össze a magyar és az amerikai politikát, és a politikához lazán kapcsolódó jelenségeket: a közjogi aspektusokon át a kampánystratégiákon keresztül az elnökök filmes megjelenítéséig hirtelen nem tudok olyan releváns témakört említeni, ami valamelyik fejezetben ne lett volna leírva és összehasonlítva a tengerentúli párjával."
Legfrissebb blogbejegyzések
Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
A politika „hajózás-metaforája” szerint a vezető feladata a hajó irányítása, illetve viharos időben a kormányozhatóság biztosítása. Ebben a felfogásban a vihar egy váratlan külső hatás, amelyet a kormányosnak uralnia kell. A politikai vezetők és válságok kapcsolata azonban nem érthető meg kizárólag a külső sokkok megzabolázására tett kísérletként. Az is elképzelhető, hogy a vezetők szándékosan terelik a hajót „vadvizekre”, hogy ezzel a politikai helyzetet megváltoztassák, és saját céljaiknak szerezzenek érvényt.
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
