A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
A Társadalomtudományi Kutatóközpont „Kis Inkubátor” pályázatának célja, hogy jelentősen előmozdítsa a TK kutatóinak nemzetközi kapcsolatépítését és nemzetközi publikációs tevékenységét, támogassa azokat az együttműködéseket, melyek a TK kutatóinak kezdeményezésére indulnak és proaktív szerepvállalásával működnek, egyúttal lehetőséget adjon innovatív, úttörő jellegű, kísérletező, felfedező kutatási témák megvalósítására.
A politikai folyamatok és jelenségek megértése számos tudományterületről vonzza a kutatókat, akik eltérő perspektívákból (pl. összehasonlító politikatudomány, politikai gazdaságtan, politikai szociológia, politikai kommunikáció) közelítenek összekapcsolódó kérdések megválaszolásához. Az így megszülető diskurzusok azonban gyakorta nem vagy csak ritkán találkoznak egymással. A politika teljesebb megértéséhez viszont számos elméleti és módszertani megközelítés alkalmazása, illetve eredményeik felhasználása, kombinálása szükséges. Az idén ötödik alkalommal megrendezésre kerülő doktorandusz konferencia célja megalapozni a politikával foglalkozó doktoranduszhallgatók, doktorjelöltek és doktori képzésre készülő mesterszakos hallgatók közötti párbeszédét és közös gondolkodását.
Megjelent Békés Csaba és Kalmár Melinda által szerkesztett "Students on the Cold War: New findings and interpretations" c. kötet
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Stumpf István "A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme?" címmel tartott előadást az MTA Politikatudományi Intézetében.
Az American Political Science Association (APSA) éves konferenciáján, Bryan Jones Comparative Agendas Projectnevében átvette a legjobb adatbázisért kapott Lijphart/Przeworski/Verba díjat. Az eseményen a magyar kutatócsoportot Sebők Miklós kutatásvezető képviselte.
Megjelent Békés Csaba „Enyhülés és emancipáció” című kötete az Osiris kiadó és az MTA TK gondozásában.
A 2019/2020. évi Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját nyerte el Barczikay Tamás, intézetünk tudományos segédmunkatársa. A kutatás címe: A korrupció érzékelésének vizsgálata idősoros statisztikai módszerek segítségével a 2010 utáni Magyarországon.
Gratulálunk!
A 2019/2020. évi Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját nyerte el Pokornyi Zsanett, intézetünk tudományos segédmunkatársa. A kutatás címe: Az adómorál kérdései a kelet-közép európai régióban: összehasonlító kutatás a magyar és a lengyel adófizetési szokásokról.
Gratulálunk!
Gratulálunk!
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
A 2019/2020. évi Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját nyerte el Bíró-Nagy András, intézetünk tudományos munkatársa. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntése alapján támogatott kutatás címe: „Az Európai Uniós tagság hatása a magyar közpolitikára”. Gratulálunk!
Legfrissebb blogbejegyzések
Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
A politika „hajózás-metaforája” szerint a vezető feladata a hajó irányítása, illetve viharos időben a kormányozhatóság biztosítása. Ebben a felfogásban a vihar egy váratlan külső hatás, amelyet a kormányosnak uralnia kell. A politikai vezetők és válságok kapcsolata azonban nem érthető meg kizárólag a külső sokkok megzabolázására tett kísérletként. Az is elképzelhető, hogy a vezetők szándékosan terelik a hajót „vadvizekre”, hogy ezzel a politikai helyzetet megváltoztassák, és saját céljaiknak szerezzenek érvényt.
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
