A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

Legfrissebb hírek

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Csizmadia Ervin

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Csizmadia Ervin

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült a politikatudomány területén folytatott kiváló kutatói és elhivatott oktatói munkája, valamint a magyar politikai kultúra fejlesztésében betöltött szerepe elismeréseként dr. Csizmadia Ervin politológus, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének docense.
​Gratulálunk!

Új kollégák a Kormányzás és Közpolitika Osztályon

A sikeresen lezajlott nyilvános álláspályázat eredményeként a PTI Kormányzás és Közpolitika Osztályán 2019. augusztus 1-től két új munkatárs dolgozik, Barczikay Tamás és Máté Ákos. Mindketten magas szintű kvantitatív módszertani ismeretekkel rendelkeznek, amelyeket a KKO-n zajló politikai gazdaságtani és közpolitikai kutatásokban hasznosítanak majd.

Alkotói pályázat II. félév – eredményhirdetés

Alkotói pályázat II. félév – eredményhirdetés

MTA TK Politikatudományi Intézet 2019. június közepén publikációs pályázatot írt ki BA, MA, illetve PhD képzésre járó felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására. A mai napon lezárult az MTA TK PTI Alkotói pályázat bírálati szakasza.

Legfrissebb blogbejegyzések

A politikai vezetés forgatókönyvei válsághelyzetekben

Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

A politika „hajózás-metaforája” szerint a vezető feladata a hajó irányítása, illetve viharos időben a kormányozhatóság biztosítása. Ebben a felfogásban a vihar egy váratlan külső hatás, amelyet a kormányosnak uralnia kell. A politikai vezetők és válságok kapcsolata azonban nem érthető meg kizárólag a külső sokkok megzabolázására tett kísérletként. Az is elképzelhető, hogy a vezetők szándékosan terelik a hajót „vadvizekre”, hogy ezzel a politikai helyzetet megváltoztassák, és saját céljaiknak szerezzenek érvényt.

A legfontosabb nemzetközi adatbázisok politikatudományi elemzéshez

Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?