Körösényi András, Illés Gábor és Metz Rudolf angol nyelvű cikke
Megjelent Körösényi András, Illés Gábor és Metz Rudolf cikke a Politics and Governance c. folyóiratban.
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Megjelent Körösényi András, Illés Gábor és Metz Rudolf cikke a Politics and Governance c. folyóiratban.
A Belga Politikatudományi Társaság három évente megrendezett kongresszusán, 2017. április 3-4-én Oross Dániel (MTA TK PTI) egy szekciót vezet Bernard Fournier kollégájával az állampolgárság és az állam szerepének változásáról a migrációs válság után.
Örömmel jelentjük be, hogy az efélévi Szemeszter-díjat Szedlák Bálint, a Budapesti Corvinus Egyetem MA-hallgatója nyerte A politika perszonalizációja Magyarországon c. tanulmányával. Gratulálunk a győztesnek!
Megjelent kollégánk, Bíró-Nagy András tanulmánya a World Political Science-ben:
Central European MEPs and Their Roles: Behavioral Strategies in the European Parliament. World Political Science. Volume 12, Issue 1, Pages 147–174, ISSN (Online) 2363-4782, ISSN (Print) 2363-4774, DOI: 10.1515/wps-2016-0004, April 2016
A 2016. március 15-i Pedagógus tüntetés kapcsán tartott tiltakozáskutatás adatfelvétele lezárult.
A kutatócsoport tagjai köszönik a nagy számú kitöltést!
Dr. Balázs Zoltán megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt polgári fokozatát.
Az MTA köztestülete megválasztotta a Közgyűlés nem akadémikus tagjait a következő három évre.
Intézetünk munkatársa, Szabó Gabriella Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült!
2016 januárjától ingyenes regisztrációt követően szabadon hozzáférhetőek és letölthetőek az MTA TK Politikatudományi Intézet közpolitikai dinamikával foglalkozó "Hungarian Comparative Agendas Project"-jének adatbázisai a következő címen: http://cap.tk.mta.hu/adatbazisok.
Az OTKA támogatásával zajló kutatás tagjai számos, a magyar politikával és közpolitikával kapcsolatos forrás esetében adnak közre közpolitikai kódokkal és akár több tucatnyi háttérváltozóval ellátott adattáblát valamint a hozzájuk tartozó kódkönyvet.
Legfrissebb blogbejegyzések
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?