Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Mi a kapcsolat az intézményi bizalom és a jogkövető magatartás között? A linkre kattintva kattintva látható egy rövid összefoglaló a nemzetközi együttműködésben zajlott Fiducia projektről.
A Magyar Politikatudományi Társaság Kolnai díját a legjobb 2014. évi magyar nyelvű politikatudományi publikációjáért Sebők Miklós „Hatalom szabályok nélkül” című könyve nyerte el, a második legtöbb szavazatot Szabó Gabriella „Kommunikáció és integráció” című könyve kapta, a harmadik helyen Horváth Péter „Pártok és koalíciók” című könyve végzett. Gratulálunk!
2015. március 10. és 2015. április 26. között zajlik a magyar egyetemisták és főiskolások közéleti aktivitását, gondolkodásmódját és attitűdjeit vizsgáló kutatás intézetünk munkatársa, Szabó Andrea vezetésével (Aktív Fiatalok Magyarországon elnevezéssel).
A 2015. évben Dr. Miszlivetz Ferenc kapta a Dr. István Lajos innovációs díjat több évtizedes munkássága miatt, s nem utolsó sorban az ő, illetve az általa igazgatott ISES Alapítvány nevéhez fűződő és jelenleg zajló KRAFT – Kreatív város, fenntartható vidék kőszegi város- és vidékfejlesztési projekt miatt.
Megjelent a Politikatudományi Szemle legújabb száma. A lapban intézetünk több munkatársának írása is megtalálható: Papp Zsófia a helyi ügyek képviseletéről, Illés Gábor Thuküdidész politikaelméletéről, Bartha Attila az elmúlt évek egyik legfontosabb politikatudományi könyvéről írt.
Az MTA TK PTI Politikai Viselkedés Osztálya az Osiris Kiadóval együtt 2015. április 30-án 16 órától pódiumbeszélgetés keretében mutatja be a "Mai Magyarország" című új könyvsorozatának első két kötetét,
Tóth Csaba-Török Gábor: Négy választás Magyarországon és Valuch Tibor: A jelenkori magyar társadalom című könyvét.
Legfrissebb blogbejegyzések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
