A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

Legfrissebb hírek

Új adatbázisok az MTA TK PTI “Közpolitikai dinamika” projektjében

Új adatbázisok az MTA TK PTI “Közpolitikai dinamika” projektjében

2016 januárjától ingyenes regisztrációt követően szabadon hozzáférhetőek és letölthetőek az MTA TK Politikatudományi Intézet közpolitikai dinamikával foglalkozó "Hungarian Comparative Agendas Project"-jének adatbázisai a következő címen: http://cap.tk.mta.hu/adatbazisok.

Az OTKA támogatásával zajló kutatás tagjai számos, a magyar politikával és közpolitikával kapcsolatos forrás esetében adnak közre közpolitikai kódokkal és akár több tucatnyi háttérváltozóval ellátott adattáblát valamint a hozzájuk tartozó kódkönyvet.

Thinking through transition

A CEU Press gondozásában nagyszabású vállalkozás jelent meg: tanulmánykötet az 1989-es kelet-közép európai rendszerváltások és az azok nyomán létrejött demokratikus politikai berendezkedések összehasonlító eszmetörténetéről.

Beszélgetés Valuch Tibor könyvéről

A Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitikai Intézete, Társadalomstatisztikai Kutatóközpont, (BCE SzTI, TKK), a Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesület (FETE), valamint a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület (HIK)  pódiumvitát szervez Valuch Tibor: A jelenkori magyar társadalom c. könyvéről.

Legfrissebb blogbejegyzések

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?