Gyakornoki felhívás a poltextLAB csapatába
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA és MA képzésben részt vevő hallgatók számára.
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA és MA képzésben részt vevő hallgatók számára.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA és MA képzésben részt vevő hallgatók számára.
Megjelent Bartha Attila és Boda Zsolt " Tax Compliance Motivations During Corruption Scandals in a Fragile Democracy: A Before-and-After Study" című tanulmánya a Europe-Asia Studies folyóiratban (D1: History, Q1: Sociology and Political Science, IF: 1.2).
Megjelent Benedek István "Populist autocratization and populist electoral autocracies: towards a unified conceptual framework" című tanulmánya a Comparative European Politics című folyóiratban (Q1, IF: 2.6).
Megjelent Bíró-Nagy András és Szászi Áron „The roots of Euroscepticism: Affective, behavioural and cognitive anti-EU attitudes in Hungary” című tanulmánya a Sociology Compass című folyóiratban (Q1, IF=3,1).
A Routledge Kiadó gondozásában megjelent Valuch Tibor: Contemporary Hungarian Society - Social Changes in Hungary from Late State Socialism című monográfiája.
Megjelent Asante, G., Gajduschek, György és Bartha Attila "A social problem or a sacred promise? Explaining the mechanisms driving fee-free educational policy change in Ghana" című tanulmánya a Policy Studies című folyóiratban (Q1, IF: 2.2).
Megjelent Kopasz Marianna, Győri Ágnes, Husz Ildikó és Medgyesi Márton ’Does attending to extremely poor clients increase the burnout of social workers?’ című tanulmánya a European Journal of Social Work című folyóiratban.
Az Érdektelenek-e a magyar fiatalok? Az ifjúsági társadalom szociológiai és politikatudományi megközelítéseiről című különszám Szabó Andrea, Intézetünk igazgatójának vendégszerkesztésében jelent meg.
A kutatócsoport BA, MA és PhD képzésben résztvevő diákok jelentkezését várja.
Legfrissebb blogbejegyzések
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?