A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
A University of Nottingham kutatója "Popular Presidential Elections & Party System Closure: From Louis-Napoléon to Macron" címmel tartotta meg előadását az intézeti Speaker Series előadássorozat részeként.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Jog- és Társadalomelméleti Tanszéke, valamint Politikatudományi Intézete konferenciát szervez 2024. június 14-én az elméleti kérdések tudományos igényű megvitatására és a szakmai diskurzus fejlesztésére.
Intézetünk kutatóprofesszora a magyarországi vezérdemokrácia témakörében adott interjút a portálnak.
Január 25-én, 14 órától kerül sor Intézetünk Körtárgyalójában Böcskei Balázs, Fekete Mariann, Nagy Ádám és Szabó Andrea "A maszkon túl" című könyvének bemutatására.
Intézetünk tudományos főmunkatársa a rangos elismerést a Bolyai-napon vette át az MTA elnökétől.
Intézetünk kutatóprofesszorát az Európai Közigazgatástudományi Akkreditációs Szövetség (EAPAA) választotta meg kuratóriumi elnökének.
A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent Böcskei Balázs - Fekete Mariann - Nagy Ádám - Szabó Andrea: A maszkon túl című kötete.
Megjelent Ana Stojilovska "Fostering a democratic and socially just energy transition: How do Ombudspersons in Europe frame energy poverty?" című tanulmánya az Energy Research & Social Science című folyóiratban.
„A megosztó vezetők és követőik – Egy kollektív Rorschach-teszt” – ezzel a címmel jelent meg Metz Rudolf könyve a Gondolat Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont gondozásában. A kötet szerzőjével, Metz Rudolffal, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk.
A folyóirat politikatudományi területen aktív státusszal rendelkező PhD-hallgatók jelentkezését várja legkésőbb december 14. 10:00 óráig.
Legfrissebb blogbejegyzések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?