Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Megjelent Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő szerkesztésében a "20 év az Európai Unióban - Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlege" című kötet az Osiris kiadó gondozásában.
Tudományos főmunkatársainkkal új könyvükről ("20 év az Európai Unióban - Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlege") készített interjút a HVG.
Intézetünk tudományos főmunkatársa a Magyar Péter-jelenségről mint kollektív Rorschach-tesztről írt a portálon.
Megjelent Bene Márton: Adatelemzés az R-ben. Bevezetés a társadalomtudományi adatok elemzésébe az R-program használatával című könyve a Typotex kiadó gondozásában.
Az ösztöndíjat a Magyar Tudományos Akadémia a kisgyermeket nevelő kutatók tudományos előmenetelének elősegítése, tudományos eredményeik nemzetközi publikálásának támogatására írta ki.
Megjelent Bíró-Nagy András és Szászi Áron „Controversies of COVID-19 vaccine promotion: lessons of three randomised survey experiments from Hungary” című tanulmánya a Public Health című folyóiratban.
Intézetünk kutatóprofesszora a választói viselkedés világi-iszlamista dimenziójának térmodellje témájában adott elő.
Intézetünk tudományos főmunkatársa a magyarok erős vezetőkhöz fűződő viszonyáról és a nemrégiben megjelent könyvéről beszélt.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA-, MA-, illetve PhD-képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására.
Intézetünk 2023-as évet értékelő rendezvénye sikeresen zajlott le 2024. március 5-én. Osztályaink és azokon dolgozó kollégáink elismerésben részesültek lelkiismeretes munkájukért, valamint kiosztásra kerültek az 'Év Fiatal Kutatója' és az 'Év Kutatója' díjak is.
Legfrissebb blogbejegyzések
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
