A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Legfrissebb hírek
Várakozások és valóságok
Megjelent Böcskei Balázs és Szabó Andrea szerkesztésében „Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018” című intézeti kötet, az MTA TK PTI és a Napvilág kiadó közös kiadásában.
Meghívó „A gépi tanulás alkalmazásai” c. workshopra
November 15-én csütörtökön „A gépi tanulás alkalmazásai” címen rendez workshopot az MTA SZTAKI és az MTA TK POLTEXT projektje. További információk a csatolmányban.

Konferenciameghívó: Várakozások és valóságok Parlamenti választás 2018
A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi és Politikatudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt a "Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018" elnevezésű könyvbemutatóval egybekötött konferenciára. A konferencia témája a 2018-as parlamenti választás értelmezése jogtudományi és politikatudományi szempontból.
Publikáció: Sebők Miklós új tanulmánya
Megjelent Sebők Miklós, Horváth Attila és Balázs M. Ágnes "Electoral reforms, entry barriers and the structure of political markets: A comparative analysis" című tanulmánya a European Journal of Political Research folyóiratban.
Publikáció: Szűcs Zoltán Gábor új tanulmánya
Megjelent Szűcs Zoltán Gábor "Aristotle's realist regime theory" című tanulmánya az European Journal of Political Theory folyóiratban.
Konferenciameghívó: Politikaelméleti Éves Konferencia 2018
November 15-16-án az NKE Molnár Tamás Kutatóintézete és az MTA TK Politikatudományi Intézete „A valóság kihívása” címmel konferenciát rendez. A valóság kihívása a konferencia tágan értelmezett témája, melyen belül az előadók szabadon fogalmazhatják meg saját kérdéseiket, a konferencia elsődleges célja ugyanis az, hogy fórumot – a szervezők szándéka szerint évente ismétlődő rendszeres eseményt – hozzon létre a tág értelemben vett politikaelmélettel foglalkozó kutatók számára. A konferencia a politikaelmélet, a politikai filozófia, valamint a gondolkodás-, és eszmetörténet lehetséges kérdéseit és válaszait mutatja be a politikai valóság által támasztott kihívásokkal kapcsolatban.
A konferencia nyilvános.
Publikáció: Bíró-Nagy András új tanulmánya
Megjelent Bíró-Nagy András és Galgóczi Eszter "Brüsszel hatása. A magyar törvények és az Európai Unió" című tanulmánya az Politikatudományi Szemlében.
Főtitkári Kutatói Elismerésben részesült Boda Zsolt
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az Akadémia szolgálatában végzett kiemelkedő kutatói munkájáért Főtitkári Kutatói Elismerésben részesítette Boda Zsoltot, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóját igazgatói teendői mellett végzett magas szintű tudományos és tudományszervezői munkájáért, pályázati sikerességéért, számos hazai és nemzetközi tanulmányáért, valamint abban játszott kiemelkedő szerepéért, hogy vezetésével 2018-ban először nyert a kutatóközpont saját konzorciumvezetésű európai pályázatot.
Gratulálunk!
Megjelent a Politikatudományi Szemle legújabb száma!
Legfrissebb blogbejegyzések
A politikai vezetés forgatókönyvei válsághelyzetekben
Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
A politika „hajózás-metaforája” szerint a vezető feladata a hajó irányítása, illetve viharos időben a kormányozhatóság biztosítása. Ebben a felfogásban a vihar egy váratlan külső hatás, amelyet a kormányosnak uralnia kell. A politikai vezetők és válságok kapcsolata azonban nem érthető meg kizárólag a külső sokkok megzabolázására tett kísérletként. Az is elképzelhető, hogy a vezetők szándékosan terelik a hajót „vadvizekre”, hogy ezzel a politikai helyzetet megváltoztassák, és saját céljaiknak szerezzenek érvényt.
A legfontosabb nemzetközi adatbázisok politikatudományi elemzéshez
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?


