A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

Legfrissebb hírek

Konferenciafelhívás migrációs válság témában

Konferenciafelhívás migrációs válság témában

A Belga Politikatudományi Társaság három évente megrendezett kongresszusán, 2017. április 3-4-én Oross Dániel (MTA TK PTI) egy szekciót vezet Bernard Fournier kollégájával az állampolgárság és az állam szerepének változásáról a migrációs válság után.

Szemeszter-díj idei győztese: Szedlák Bálint

Szemeszter-díj idei győztese: Szedlák Bálint

Örömmel jelentjük be, hogy az efélévi Szemeszter-díjat Szedlák Bálint, a Budapesti Corvinus Egyetem MA-hallgatója nyerte A politika perszonalizációja Magyarországon c. tanulmányával. Gratulálunk a győztesnek!

Bíró-Nagy András cikke a World Political Science-ben

Bíró-Nagy András cikke a World Political Science-ben

Megjelent kollégánk, Bíró-Nagy András tanulmánya a World Political Science-ben:

Central European MEPs and Their Roles: Behavioral Strategies in the European Parliament. World Political Science. Volume 12, Issue 1, Pages 147–174, ISSN (Online) 2363-4782, ISSN (Print) 2363-4774, DOI: 10.1515/wps-2016-0004, April 2016

Legfrissebb blogbejegyzések

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?