Elkezdődött az ESS-adatok feldolgozása
Tovább a jelentés letöltéséhez »
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
BÍRÓ-NAGY ANDRÁS a német Friedrich Ebert Alapítvány Right-wing Extremism in Europe c. könyvének hamburgi bemutatóján tartott előadást 2013. szeptember 2-án. A magyar szélsőjobboldal természetéről szóló előadása címe: More radical than the radicals: the Jobbik party in international comparison.
BODA ZSOLT és SZABÓ GABRIELLA 2011. júliusában megjelent The media and attitudes towards crime and the justice system: a qualitative approach című tanulmánya egy éve vezeti a European Journal of Criminology (IF: 1,2) nemzetközi tudományos folyóirat legolvasottabb cikkeinek listáját.
Megjelent BARTHA ATTILA Governance, Culture and Democracy: Institutions and Economic Development of EU Member States című tanulmánya a The Annals of the University of Oradea Economic Sciences 22. évfolyamának 1. számában (pp. 205-214).
Letöltés »
A Iustum Aequum Salutare c. jogelméleti folyóirat 2013/2. számában megjelent BODA ZSOLT Some notes on fairness, trust and good governance (pp. 9-19), valamint HAJNAL GYÖRGY és PÁL GÁBOR Some reflections on the Hungarian discourse of (good) governance (pp. 95-105) című tanulmánya.
Legfrissebb blogbejegyzések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?